A Szaharán keresztül

A Szaharán keresztül

Még napjainkban is embert próbáló feladat autóval átkelni a Szaharán - gondoljunk csak a Párizs-Dakar Rally hírbejátszásaira. Jelen kötetben a nagy elődök történetének egyik fejezetébe nyerhetünk betekintést. Az 1910-es évek próbálkozásai után úgy tűnt, hogy teljesen lehetetlen volna kerekes autóval átszelni a Szaharát. A francia gyarmati és katonai körök, valamint az Afrika-kutatók a sivatagi átkelés problémáját a Citroën vállalat elé terjesztették. A cég mérnökei 1921-ben fogtak hozzá a projekt magvalósításához, melynek eredményeként megszületett a kerék-lánctalpas kocsi, melynek kaucsuk talpait 10 LE-s motor hajtotta. A járművet hamarosan egy expedíció keretében tesztelték, melynek vezetői Georges-Marie Haardt, a Citroën művek vezető igazgatója és Louis Aoudouin-Debreuil gyarmati repülőtiszt voltak. Az 1922 telén kezdődő sivatagi próbaút során öt speciális automobil vágott neki a Touggourt-tól (Algéria) Timbuktuig (Mali) ívelő, mintegy hatezer kilométeres oda- és visszaútnak. A kötetben a két említett személy soraiból ismerhetjük meg a sivatagi utazás izgalmas eseményeit, melynek során nem csupán a mostoha terepviszonyokkal, a hőséggel és az elemek támadásaival kellett megküzdeniük, hanem a sivatagban lakó vad berber törzsek támadásaitól is állandóan tartaniuk kellett. Ennek tükrében nem csoda, ha a vízen, élelmiszeren és tartalék üzemanyagon kívül poggyászukban számos fegyverrel (pl. három géppuskával) felszerelkezve vágtak neki a nem mindennapi kalandnak. A fekete-fehér képekkel illusztrált kötetet egy igen nagy léptékű térkép zárja.

Ossza meg velünk véleményét erről a könyvről!