Naplók

Naplók

„Dolgozószobámnak két magas ablaka és egy üvegajtaja van, a földszinten található, a kerttel egy síkban, világos krémszínű, benne zöld új-régimódi bútorok, kandalló és egy nagy íróasztal, ahonnan kilátok a kertbe. Archaikusan ható, kissé primitív kőoszlopok és kőkorlát fognak közre egy kövezett folyosót, amely körbejárja a lakásunkat. Szőlő, füge és nem tudom, mi nő még az árkádok alatt; de azért elég világos is van. Egyszer, talán úgy három hete, hajnali három és négy között felkeltem, és kiléptem a kertbe, hogy tisztázzam valami különös zaj eredetét. A hold már lement, de még nem szürkült. A kert olyan volt, mint egy alvajárón rajzolt vagy akár festett kép, de a nappali színeknek teljesen híján. Azért jegyzek föl róla ennyi mindent, mert boldoggá tesz bennünket, és ezt még tetézni akarom. A háború szunnyad egy ideje, és nem kell gondolni rá.” (1939)

Ossza meg velünk véleményét erről a könyvről!