Mit hoz a múlt? Jog- és kultúrtörténeti tanulmányok I.

Mit hoz a múlt? Jog- és kultúrtörténeti tanulmányok I.

A szerzőpáros húsz, az ó-, a közép- és az újkor jog- és kultúrtörténetéről, illetve jogi kultúrtörténetéről szóló - a korábbi megjelenéséhez képest részben átdolgozott - írását adja közre ebben a tanulmánykötetben. A súlypont - a szerzők eddigi munkásságát áttekintve mondhatni természetesen - ókori és középkori kérdések tárgyalásán van: több elemzés szól az ókori jogi szimbolikáról (pl. a lándzsáról, mint hatalmi és tulajdoni jelképről, a mérlegről, a tekintélyfogalom vallási aspektusairól), olvashatunk a római jogban jelentkező idegen hatásokról, Hésiodos jogbölcseletéről, Cicero állambölcseletéről, a legrégebbi kampánystratégiai iratról, a közvetlen demokrácia ókori intézményeiről, Salzburg ír származású püspökéről, Virgilről, III. Tasziló, bajor herceg trónfosztásáról, a szlávok apostolaként ismert Metód Regensburgi Zsinaton megtartott peréről, Szent István törvényeiről, a jogtudós Accursiusról. Az újkori témát feldolgozó írások közül kiemelhető Hamza Gábor elemzése a macedón kérdés európai politikában való megjelenéséről és a "Harmadik Birodalom" eszméjének XX. századi német tudományos gondolkodásban való megjelenéséről. A német és angol nyelvű tartalomjegyzékkel záruló, számos érdekességet felvonultató, igényes kötet széles körben ajánlható a jog- és kultúrtörténet iránt érdeklődőknek.

Ossza meg velünk véleményét erről a könyvről!