A szöveg fogalma

A szöveg fogalma

Kommunikációkutatás sorozat 

A szerző PhD-dolgozatát adja a nagyközönség kezébe, néhány újabb példával kiegészítve. Kárpáti Eszter a szöveget nem a legnagyobb nyelvi egységként kezeli, hanem komplex módon úgy tekint rá, mint a gondolkodás egységére. Ennek megfelelően három szempontból, kognitív (biológiai és kulturális), szemantikai és nyelvészeti oldalról, éspedig történeti perspektívában közelíti meg a szöveg fogalmát. A kérdés szerteágazó irodalomelméleti aspektusait szándékosan nem érinti. Először a szövegfogalom kognitív beágyazottságát vizsgálja, azt a folyamatot, amelynek során az egyszerű vokalizációk egyre bonyolultabbá váltak, majd a funkciók sokasodásával a kognitív készségek is változtak. A narratívák elvontabbá váltak, de a szóbeliség után újabb kihívást jelentett a beszélő (szövegalkotó/befogadó) emlékezete számára az írásbeli rögzítés. Kárpáti Eszter foglalkozik az ún. második szóbeliség, azaz a rádió és televízió kognitív következményeivel, akárcsak a második írásbeliség, az internet korával, amelynek jellemzője, hogy a szövegek közötti kapcsolatok elvileg korlátlanok és egyénileg alakíthatók. A második rész azt követi nyomon, hogy a változásokkal egyidejűleg mit gondoltak a jelentésről, míg a harmadik rész a nyelvtudomány reakcióját elemzi, bemutatva a különböző nemzetközi iskolákat és a hazai (tágabb értelemben vett) szövegtani kutatások helyzetét. Kárpáti Eszter kiindulópontja és következtetése ugyanaz: Szövegek márpedig nincsenek. Azaz egy régebbi értelemben nincsenek, viszont meghatározható a szöveg lineáris és globális struktúrája, követhető a gondolkodás fejlődése nyomában járó átalakulása és fogalmának változása. A téma iránt komolyabban érdeklődőknek ajánlható a szemléltető ábrákkal, táblázatokkal és gazdag bibliográfiával kiegészülő értekezés.

Ossza meg velünk véleményét erről a könyvről!