Mintamókus…

Mintamókus…

A szerző a hatvanas években öt évet töltött kisiskolásként a Fóti Gyermekvárosban. Az ott szerzett emlékeit írja meg könyvében, melyben sikeresen egyesíti a gyermeki látásmódot a sokat tapasztalt felnőttként írt visszaemlékezés stílusával. Átélhetjük a szerencsétlen sorsú kislány félelmeit, beilleszkedését az árva és félárva gyerekek közösségébe, ahol szinte minden csínytevés elnyeri büntetését, és kemény törvények uralkodnak a gyerekek között, de egyúttal "egész életre szóló" barátságok is köttetnek, és szeretetet is lehet kapni, ha képesek vagyunk viszonozni. Tanúi lehetünk az intézeti élet megannyi eseményének, megtudhatjuk, milyen a tízórai szünet, a tanítás, milyen érzés hajóhintázni, és milyen jó annak, akihez látogató érkezik. Nem marad el egy szökési kísérlet és az első szerelem leírása sem, értesülünk egy álarcosbál, egy fogorvosi rendelés, valamint a tánccsoport turnéjának élményeiről és a "kinti világban" töltött vakációról. A szerző tudomása szerint ez az első bentlakó gyermek tapasztalatain alapuló, a gyermekváros belső életéről szóló írásmű.

Ossza meg velünk véleményét erről a könyvről!