A rossz emlékezete, a jó kísértése

A rossz emlékezete, a jó kísértése

A kommunizmus és nácizmus fő képviselői sokszor hangoztatták, hogy jót cselekszenek az emberiség érdekében, ezzel mégis milliók halálát okozták. A demokrácia ugyan legyőzte a kommunizmust és a nácizmust is, de ma sincs védve az ellen, hogy téveszmék mondják meg, mi a morálisan helyes. Ez a kötet a huszadik század politikatörténetének körképét adja. A szerző nem a XX. századi történelmi tényeket akarja felvázolni, hisz azok mindenki számára ismertek, hanem elgondolkodtatni szeretne a történelemről, a században előforduló politikai jóról és rosszról. A kérdés nem az, mi történt, hanem az, hogy lehetővé teszi-e ez a múlt számunkra, hogy a jelent jobban megérthessük, tud-e tanulsággal szolgálni a jövőre nézve? Az író célja, hogy ne csak Hitler és Sztálin neve jusson eszébe az utókor olvasójának, ha a 20. századról hall, hanem olyan nemzetközileg ismert gondolkodók, írók és humanisták szemlélete, világnézete és gondolatai is teret kapjanak, mint Vaszilij Groszman, Margarete Buber-Neumann, David Rousset, Primo Levi, Romain Gary és Germaine Tillon. Ma már az Amerikában és újabban Európa nagyvárosaiban is megtörtént terrorcselekményektől igen nehéz elvonatkoztatni és úgy elmélkedni a múltról, mintha ezek azóta nem formálták volna át a jóról és rosszról alkotott képünket. Ezen eseményeket a könyv még nem tárgyalja, de az Utószó megpróbál néhány ezzel kapcsolatos kérdést felvetni és azokra választ is adni. A kötetet az egyes fejezetekhez készült jegyzetek, részletes névmutató és a gondolkodók portréi zárják. Ajánljuk történészeknek, filozófusoknak, politikatudománnyal foglalkozó szakembereknek egyaránt.

Ossza meg velünk véleményét erről a könyvről!