990 Ft alatti könyvrendelést a Könyvudvarban lehet átvenni, postázást csak 990 Ft-tól vállalunk.
Figyelem! A honlap és a bolt kínálata eltérhet. Részletek
AKCIÓ 20. századi magyar képzőművészek 12 könyve egy csomagban
20. századi magyar képzőművészek 12 könyve egy csomagban - adatlap
Kiadás éve: változó
Borító: vegyes
40,869 Ft-os megtakarítás!:) Most 80%-kal olcsóbb!
Eredeti ár: 50,859 Ft
Könyvudvar ár: 12,380 Ft Akciós ár: 9,990 Ft
Darab: Kosárba tesz
20 éve változatlanul
a legalacsonyabb árak
Megrendelését akár
ingyenes szállítással is kérheti!
Több mint 43 ezer
Facebook rajongó
Biztonságos kapcsolat adatait bizalmasan kezeljük

A csomagokat csak online rendelésre állítjuk össze, nincsenek elkészítve a Könyvudvarban. Kérjük, hogy bolti átvétel esetén is küldjön előre rendelést!

A csomag tartalma (a linkek új ablakban nyílnak):

  1. Szivárványbaleset - Kortárs szépírók találkozása Szűcs Attila képeivel
  2. Bak Imre
  3. Bulkta Imre
  4. Konok
  5. Győrffy László (Várfok Füzetek 12.)
  6. Molnár-C. Pál, a könyvművész
  7. Síkfestészet (A mód - A módszer)
  8. A kecskeméti művésztelep és Alkotóház
  9. Lóránt Zsuzsa szobrászművész
  10. Más-kor. Festők, képek, kiállítások
  11. Tárlatról tárlatra - Válogatás az elmúlt másfél évtized képzőművészeti írásaiból
  12. Emlékkavicsok - Holocaust a magyar képzőművészetben 1938-1945

A csomagban lévő tizenkét könyv rövid leírása:

Szivárványbaleset - Kortárs szépírók találkozása Szűcs Attila képeivel
Hatvannégy kortárs szépíró, köztük Nádas Péter, Térey János, Földényi F. László, Kőrösi Zoltán, Kukorelly Endre, Lackfi János és Péterfy Gergely szövegei és egy kortárs festőművész, Szűcs Attila alkotásai kerülnek egymás mellé ebben a különleges kötetben. Az írások (közöttük megannyi klasszikus szerkezetű képleírás) nagyon sokfélék, és nem csupán műfaji vagy formai tekintetben, de megközelítésmódjukban is. Akadnak ugyanis olyan szerzők, akik játékosan pontos nyelvi eszközökkel tükrözik vissza a képek fény- és színvilágát; továbbá olyanok, akik lefegyverző konoksággal töprengenek a festett felszín leplezve sejtető voltán; és persze olyanok is, akik merészen kibontják a színes alakzatokba titkolt lehetséges történetek valamelyikét.

Bak Imre
Bak Imre a modern festészet egyik meghatározó alakja, aki szívós következetességgel építi életművét. "...festészetének majd harminc éve alapvető törekvése a térillúzió megragadása", írja a szerző, aki a negyvenéves alkotótevékenység megértését az egyetemes és hazai művészettörténeti háttér és a művész személyes kapcsolatainak bemutatásával, valamint fontosabb események közlésével segíti. A gazdagon illusztrált kötet teljes kiállítási listát és képjegyzéket tartalmaz. Az albumban szereplő táblaképek, reprodukciók méltó metszetet adnak a több mint 900 alkotásból álló életmű egészéről. 

Bukta Imre
"1952-BEN SZÜLETTEM HEVES MEGYÉBEN, AUTÓDIDAKTA KÉPZŐMŰVÉSZ VAGYOK" Ezzel a csupa nagybetűvel írt mondattal mutatkozik be Bukta Imre egyik kiállítására megjelent egyedi katalógusában, majd később ez szerepel egy Bernáth Árpád-fotónak titulált, tudatosan megtervezett és megkomponált (ál)-szociofotóján, akár egy önmagát reklámozó politikus választási plakátján a programnyilatkozat.Bukta Imre nevét speciális és újszerű világképének köszönhetően hamar megtanulták nemcsak a szakmai körökben, hanem a közönség értő soraiban is. Csak az ő nevével hozható kapcsolatba például a grafikáin láthatók függőleges, vagy rézsútos rasztert alkotó sűrűn egymás mellé rótt "nyírt" és "nyesett" szálkás vonalkák. Vagy az aprólékosan kidolgozott álgépezet-szobrai (Műanyagból tiszta búzát készítő cséplőgép), illetve kicsinyített műtárgyai, például a tenyérnyi, fábor faragott járomvariációi.
Bán András és Novotny Tihamér értő leírásai mutatják be ezeket a képeket, az installációk, műalkotások (színes és fekete-fehér) fényképeit, 210 oldalon. 
Részletes tartalom a könyv saját adatlapján.

Konok
Kivonatok erkölcsi bizonyítványomból : montázsok 1985-87 - a székesfehérvári Szent István Múzeum 2001-ben rendezett kiállításának katalógusa
Konok Tamás (Budapest, 1930. január 9. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar festő- és szobrászművész. A magyar festészetben és relief épületszobrokban a geometrikus absztrakció markáns képviselője, aki gyakran megküzd a művészet értelmének témájával, ugyanekkor színezett, vékony vonalakból építkező alkotásai lírai oldottságot jeleznek.

Győrffy László (Várfok Füzetek 12.)
GYŐRFFY LÁSZLÓ képzőművész 1976-ban született Budapesten. 2000-től a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület tagja. 2001-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. 2003-ban elnyerte a STRABAG festészeti fődíját, 2005-ben a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. Magyarországon kívül Párizsban és Los Angelesben voltak önálló kiállításai. 2005-óta rendszeresen publikál művészeti folyóiratokban, 2009-ben Kállai Ernő-ösztöndíjas volt. Budapesten él és dolgozik.
Győrffy László művészete már a kezdetektől fogva a privát biológia iránt kötelezte el magát, miszerint az anatómiát nem a természet és/vagy a ráció „írja”, hanem egy távollévő szubjektum, ami nem tud testet ölteni, de állandóan megpróbálja. Az eredmény folyamatos öntenyésztés, olyan fejlődésregény, ami fejlődés helyett vizuális mutációk sorozatát kínálja fel.
Aki Győrffy művészetével szembesül, annak le kell mondania arról a humanista alaptételről, miszerint „otthon vagyunk” a világban. Az alkotások ehelyett a kiszolgáltatottság antropológiáját teszik meg az emberi létezés alapjává, hiszen sohasem tudhatjuk előre, hogy holnap milyen formában, milyen mutációban szembesülünk saját idegenségünkkel (Nemes Z. Márió).

Molnár-C. Pál, a könyvművész
A művész illusztrációi nemcsak a magyar művészetben, de világviszonylatban is jelentős értéket képviselnek művészettörténészek és bibliofil gyűjtők körében is. Kevesen tudják, hogy a római iskolás festő már ösztöndíjas korszakában népszerű grafikussá vált újságillusztrációi révén. A festőművész tusrajzaival, fametszeteivel, színes temperaképeivel díszített bibliofil könyvritkaságokkal foglalkozunk. Molnár-C. Pál a grafikától a monumentális művészetig, nagy sikerrel művelte a képzőművészetek szinte valamennyi ágát.

Síkfestészet (A mód - A módszer)
"Ezzel a könyvvel elsősorban az útjukra induló fiataloknak szeretnék nyelvtani-ismeretelméleti segítséget nyújtani a nyelv tökéletes elsajátításához. A huszadik század nagy festő-pedagógusainak tapasztalatait, feljegyzéseinek rezüméjét összegyűjtve próbálok lényegre törő összefoglalót adni."

A kecskeméti művésztelep és Alkotóház 
A kecskeméti művésztelep nagy múlttal rendelkezik: 1909-ben alapították, és első vezetője Iványi-Grünwald Béla lett, aki a nagybányai festők közül sokakat magával hozott; különösen azokat, akik modern irányzatokat követtek. Később Révész Imre vette át a telep vezetését. Napjainkban ismét művészek dolgoznak ott. Csak néhány név a kecskeméti művésztelep nagyjai közül: Bálint Rezső, Czigány Dezső, Hincz Gyula, Kassák Lajos, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Kmetty János, Kondor Béla, Koszta József, Makrisz Agamemnon, Uitz Béla...

Lóránt Zsuzsa szobrászművész
A Munkácsy-díjas szobrászművész munkásságát idáig egy kis katalógus reprezentálta, miközben gazdag életútja egy komolyabb bemutatkozási lehetőséget igényel.
„Azzal az általános elképzeléssel indultam, mint mindenki, hogy tudniillik megismerem a világot. Már hihetetlenül felnőtt voltam, amikor rájöttem arra, hogy - noha önmagam ismeretét evidensnek vettem - e téren vannak a legsúlyosabb hiányosságok. Nagyjából, amikor ezen a felismerésen túljutottam, és igyekeztem helyrehozni, akkortól vannak olyan munkáim, amelyeket ma is vállalok." Lóránt Zsuzsa „Az ütős művek számomra abban különböznek a szép művektől, hogy belülről érintenek meg, külön mondanivalójuk van számomra. Az életnek azon helyzeteiben, amikor emberi mivoltom már darabokra hullana, ezek segítenek önmagamhoz visszatalálni." „Az emberiséghez való hozzáállásom jelentős engedékenységet tanúsít a korábbi legyen-elméletektől a van elfogadása felé. Élni és élni hagyni - lehetne életvitelem mottója." „Saját gyarlóságom tudomásulvétele nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az ember éppen abban az értelemben - tehát nem heroikus, hanem inkább gyarló mivoltában - került plasztikai megfogalmazásom középpontjába." „Számomra evidens, hogy ábrázolásom mindenkori tárgya csakis az ember lehet. Benne találom meg azt a gazdagságot, amelyben objektív-formai és szubjektív-megfoghatatlan összefonódva, egymásra utalóan jelentkezik." „Egy emberi kéz vagy akár egy jó behordott cipő éppúgy utal viselőjére, annak egyéni vonásaira, mint közvetlen társadalmi környezetére." „Bizonyos esetekben az érzékek csalhatatlanabbak, mint a tudat. Bármennyire ellentmondásosnak látszik is, egy tudatosan felépített - vagy inkább újra kifejlesztett ösztönösség teremtette meg az alapot ahhoz, hogy végre csak azt mondjam el, amihez közöm van, és ezt el is mondjam." Lóránt Zsuzsa

Más-kor. Festők, képek, kiállítások
A kötet a neves művészetszociológus (1998 óta a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének vezetője) rövidebb írásait gyűjti egybe: kisebb cikkeket, katalógusszövegeket, kiállításmegnyitókat. A szövegek izgalmas és eredeti bepillantást nyújtanak az elmúlt évtizedek kortárs művészetének mindennapjaiba és szélesebb trendjeibe.

Tárlatról tárlatra - Válogatás az elmúlt másfél évtized képzőművészeti írásaiból
Napjaink képzőművészetének a bemutatását kétféle megközelítési mód jellemzi. Az egyik művészetünk perspektíváját az egyetemes irányzatokhoz való csatlakozásban látja, a másik felfogás azt hangsúlyozza, hogy a nemzeti, a regionális kifejezésmódok összességéből alakulhat csak ki az egyetemes művészet. Többé-kevésbé ez utóbbi elveket vallók véleményét osztom jómagam is, ugyanis a magyar művészet egyéni arculatát az adja, hogy bár művelői figyelemmel kísérik az új és legújabb irányzatokat, nem követik szolgamód azokat, hanem mindig igyekeznek saját, autonóm formavilágot teremteni. A továbblépés, a fejlődés zálogát tehát a jó értelemben vett regionalitásban látom, a világművészet értékeit ugyanis csak az egymástól eltérő megoldások, válaszok teljesíthetik ki. A Kalota Művészeti Alapítvánnyal közös kiadvány.

Emlékkavicsok - Holocaust a magyar képzőművészetben 1938-1945
A 77. Ünnepi Könyvhétre megjelent reprezentatív kiadvány szerzője, S. Nagy Katalin azoknak a magyar képzőművészeknek állít emléket, akiket 1938 és 1945 között származási alapon a zsidótörvények zsidónak minősítettek.
A 20. század magyar képzőművészetének kimagasló alkotóiról van szó, a teljesség igénye nélkül említhetjük Fényes Adolf, Iványi Grünwald Béla, Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Scheiber Hugó, Farkas István, Vajda Lajos, Anna Margit, Bálint Endre, Schaár Erzsébet, Országh Lili nevét. Mellettük az ígéretes tehetségek közül sokan a munkaszolgálatban, gettókban, munka- és haláltáborokban lelték halálukat.
A világosan tipografizált, gondosan illusztrált kötet történelmi felvezetése (zsidótörvények, Hitler a modern művészet ellen, háború, A német megszállás) után az OMIKE (Országos Magyar Izraeliták Közművelődési Egyesülete) keretein belül szervezett és más kiállítási lehetőségekről olvashatunk. Ezután a mű fő gerincét alkotva - a holokauszt áldozatainak és túlélőinek életrajza és munkássága következik, külön tárgyalva az erdélyi képzőművészeket. Végül az 1945-56 között Magyarországot elhagyó művészek felsorolása után a jegyzetekkel, válogatott irodalomjegyzékkel, névmutatóval kiegészített albumot a képek jegyzéke zárja.

Ha a könyveket egy csomagban veszi meg, akkor még többet tud spórolni, mintha egyenként tenné a kosarába!

Nincsenek vélemények ehhez a termékhez.

Írjon véleményt a termékről

Az Ön neve:


Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz           

Írja be az ellenőrző kódot: