A csomagokat csak online rendelésre állítjuk össze, nincsenek elkészítve a Könyvudvarban. Kérjük, hogy bolti átvétel esetén is küldjön előre rendelést!
A csomag tartalma (a linkek új ablakban nyílnak):
A csomagban lévő 5 könyv rövid leírása:
Krisztus-ábrázolások (Válogatás a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiből)
Images of Christ : selection from the Hungarian National Gallery's collections
Az ember a Titokra, a végtelenre, a teljességre teremtett lény. Szíve kérdéseire csak Isten a válasz. Minden ölelésben, vágyban, minden szomjban Őt keresi akkor is, ha ez a keresés nem tudatos benne. Látásra, vízióra, boldog látásra [visio beata] vágyunk, amikor Istent leplezetlenül, közelről láthatjuk, amikor magához ölel minket. A Biblia zsoltárainak ősi szövegeiben számos helyen fogalmazódik meg ez az örök és olthatatlan emberi vágy. Csupán egyet idézzünk: „Szívem a szavadra gondol: »Keressétek az én arcomat!« Uram, én arcodat keresem! Ne rejtsd el előlem arcod, haragodban ne vesd el szolgádat!" [Zsolt. 27,8-9].
A Biblia hitében élő ember hosszú utat tett meg, míg a názáreti Jézus arcvonásait, alakját szemléli és ábrázolja, mint ahogy Szent Pál apostol írja: „Ő a láthatatlan Isten képmása" (Kol. 1,15], vagy ahogy maga Krisztus mondja Fülöpnek: „Aki engem látott, az Atyát is látta" (Jn. 1,9]. A Fiúban, Jézus Krisztusban válik a keresztény hagyományban felnőtt hívő számára láthatóvá az Atya, mert valójában „Istent nem látta soha senki, az Egyszülött Fiú nyilatkoztatta ki, aki az Atya ölén van" (Jn. 1,18]. „Isten ugyanis, aki azt mondta: »A sötétségből támadjon fény«, világosságot támasztott a mi szívünkben is, hogy fölragyogjon nekünk Isten dicsőségének ismerete Jézus Krisztus arcán." [2Kor. 4,6].
A kereszténység ugyanis Krisztus, mindenekelőtt egy arc, a Feltámadottnak az arca. Krisztusban közel jött hozzánk az Isten, és közel jönnek a többiek is. „Krisztusban fölfedezzük, hogy az Isten szeretet, és ez a szeretet erő, amely mozgatja a világot, és bizalom, amely tisztává teszi a tekintetet" - mondja Athénagorasz pátriárka.
Folytatás és részletes tartalom a könyv saját adatlapján.
ERGON A keresztyén esztétika teológiája
Az alapvető kérdés: (poszt)modern kultúránkban miképpen áll a szépre adott válasz? Mi egyáltalán a szép? Mi valójában az esztétikai élmény a természeti szép, a kultúra, a kreativitás és a művészet filozófiai, valamint teológiai megfogalmazásában? Hogyan igazodik el a teológia a művészi megnyilvánulások ma már oly kaotikusnak tűnő, eklektikus világában? Hogyan egyeztethető össze a szellem és az anyag, a tartalom és a forma, a rút és a szép, a szakrális és a profán, a halál és az élet mindabban, ami művészi élményt vagy éppen életet változtató művet jelent számunkra? E kérdések megválaszolására tesz kísérletet ez a munka azzal a felismeréssel, hogy az ellentétes esztétikai, vallási és kulturális kategóriák, a különböző és összeegyezhetetlen művészi univerzumok csak a teológia kategóriái szerint vizsgálhatók egységben.
A psychomachia és a Legenda Aurea
Piero Della Francesca arezzói freskóciklusának ikonológiai problémái
Az itáliai reneszánsz művészet egyik legnagyobb festője a toszkánai quattrocento közepén dolgozó Piero della Francesca. Főműve az arezzói San Francesco-templom szentélyének freskóciklusa, amely Krisztus Szent Kereszt-legendájának jeleneteit ábrázolja. Piero della Francesca oeuvre-jének óriási bibliográfiája legnagyobb részben formai – stíluskritikai-problémákat tárgyal, a tartalmi-ikonológiai kérdésekkel nem sokat foglalkozik. Így megelégszik azzal, hogy a koraközépkori Legenda Aureára vezeti vissza a ciklus szcénáinak sorrendjét és mondanivalóját. Ez a könyv azonban egy eddig kellő figyelembe nem vett felirat alapján a Legenda Aurea mellett a korakeresztény klasszikus költő, Aurelius Prudentius Clemens „Psychomachia” című egyik főművének – erre a ciklus egyik szcénájának felirata is utal, – mondanivalójának hatását is hangsúlyozza. Ez a mű a romanika és a gótika egyházművészetének is egy állandó és döntő hatású forrása is volt, következésképpen a szerzőnek megvan a tökéletes historikus fundamentuma hipotézisének teljes hitelességére.
Krucsay-oltár (Passió-oltár)
A Nyírbátori Minorita Templom Krucsay-oltára - Hapák József fotói
A nyírbátori katolikus, minorita templom Krucsay-oltára kétségkívül jelentős és közismert műalkotásaink közé tartozik. A nyír-vizekből ismert kiemelkedő dombokra épült Bátor nevű faluban a XV. század második felében telepedett le a minorita rend, és a már meglévő templom közelében felépített igénytelen cellákból kolostort hozott létre. A templom és a kolostor azonban a reformációt követő évtizedekben elhagyatottá vált és pusztulásnak indult. Sorsukat Petrasko vajda 1587-i támadása pecsételte meg: a vajda seregei feldúlták és felgyújtották a templomot is, meg a kolostort is. 1717-től viszont Kelemen Diák minorita szerzetes irányításával megkezdődött a romok újjáépítése.
Örök képmás (Képteológia a zsidó-keresztény hagyományban)
A kötet filozófia, logika, kultúrtörténet és ikonteológia egyik kitüntetett, a kereszténység valamennyi irányzatát érintő kérdéskomplexum átfogó vizsgálata.
A tanulmányok jeles szerzői, a többi között Tatár György, aki például a zsidó képtilalom és a névteológia összefüggéseit vizsgálja különös tekintettel a kabbala nyelvelméletére, vagy Szilágyi Ákos, aki a pravoszláv, azon belül is az orosz képtisztelet egyik legérdekesebb és talán a legkevésbé felderített metafizikai hátterére hívja fel a figyelmet.
A könyv többféle tudományág iránt érdeklődő, illetve többféle kulturális tradíció kötelékébe tartozó olvasóközönség érdeklődésére számíthat.
Ha a könyveket egy csomagban veszi meg, akkor még többet tud spórolni, mintha egyenként tenné a kosarába!