7 Krúdy könyv egy csomagban

Szerző: Krúdy Gyula
ÚJ! AKCIÓ 7 Krúdy könyv egy csomagban,  kiadó, Irodalom
7 Krúdy könyv egy csomagban - adatlap
Kiadás éve: 1993-2011
Borító: Keménytáblás és vászon
15,270 Ft-os megtakarítás!:) Most 75%-kal olcsóbb!
Eredeti ár: 20,260 Ft
Könyvudvar ár: 6,430 Ft Akciós ár: 4,990 Ft
Darab: Kosárba tesz
20 éve változatlanul
a legalacsonyabb árak
Megrendelését akár
ingyenes szállítással is kérheti!
Több mint 43 ezer
Facebook rajongó
Biztonságos kapcsolat adatait bizalmasan kezeljük

A csomag tartalma (a linkek új ablakban nyílnak):

  1. Krúdy Gyula összegyűjtött művei 13. (Elbeszélések 3.)
  2. Krúdy Gyula összegyűjtött művei 18. (Elbeszélések 4.)
  3. Krúdy Gyula összegyűjtött művei 21. (Elbeszélések 6.)
  4. Krúdy Gyula összegyűjtött művei 11. (Publicisztikai írások 2.)
  5. Vörös postakocsi
  6. Őszi utazások a vörös postakocsin I-II
  7. Mit ebédelt Ferenc József? - Magyaros vendégszeretet

A csomagban lévő 7 könyv rövid leírása:Energia- és szénhidrátszegény diétás étrendek:

Krúdy Gyula összegyűjtött művei 13. (Elbeszélések 3.)
Ezeknek az elbeszéléseknek nagy része soha eddig kötetben nem jelent meg, számos közülük pedig még a Krúdy-bibliográfiákban sem szerepelt. Krúdy Gyula összegyűjtött Műveinek 13. kötete az 1896 tavaszától 1897 őszéig tartó időszak elbeszéléseit tartalmazza. A kötetben közölt művek egyebek mellett a Magyar Csendőr, Az Ország-Világ, a Képes Családi Lapok, a Magyar Szemle, az Egyetértés, a Nemzeti Hírlap, a Szabad Szó, a Fővárosi lapok, a Budapesti Hírlap és a Pesti Napló hasábjain jelentek meg. Közülük számos mindeddig lappangott, tehát még a Krúdy-bibliográfiák sem tudtak róluk. Tematikusan, hangvételben, elbeszélői technikákban egyaránt sokfélék ezek az elbeszélések, vagyis bizonyos vonatkozásokban megelőlegezik Krúdy legjelentősebb műveinek bonyolultságát.

Krúdy Gyula összegyűjtött művei 18. (Elbeszélések 4.)
Krúdy Gyula még tizenkilenc éves sem volt, amikor 1897-ben nagyjából már ötszáz publikációt tudhatott maga mögött, de esze ágában sem volt nyugodtan ülni a babérjain. Rendkívüli szorgalommal, hatalmas munkakedvvel ontotta az elbeszéléseit, melyek a legkülönbözőbb lapokban jelentek meg. A legjelentősebbek ezek közül a napilapok és hetilapok közül a következők voltak: Budapesti Hírlap, Pesti Napló, Pesti Hírlap, Magyarország, Egyetértés, Magyar Géniusz, Magyar Szemle,Fővárosi Lapok, Koszorú, Vasárnapi Lapok, de Krúdy írásai eljutottak olyan, ma már alig ismert és már a korban is kevésbé jelentősnek számító folyóiratokba is, mint a Szegedi Híradó, a Magyar Nők Lapja, aSzentes és Vidéke és a Tolnavármegye. Mindebből arra lehet következtetni, hogy Krúdy a sajtó egészének meghódítását tűzte ki feladatul magának, és azt akarta elérni, hogy munkái az újságolvasó – ami a korban többé-kevésbé azt jelentette: irodalomfogyasztó – közönség egészéhez jussanak el. Több sikertelen próbálkozás után 1897-ben jelent meg első elbeszéléskötete, az Üres a fészek, de a folyamatos sajtójelenléthez képest ennek ekkor már kisebb jelentősége volt, mint lett volna a még gimnazista, vagy a vidéki újságíró Krúdy számára.
A kötetünkben közölt elbeszélések többsége eddig még soha nem jelent meg könyv formában, egy részükről a Krúdy-bibliográfiák sem tudnak.

Krúdy Gyula összegyűjtött művei 21. (Elbeszélések 6.)
Krúdy összegyűjtött műveinek következő kötete az 1898 októberétől 1899 áprilisáig terjedő időszakban született, többnyire eddig csak folyóiratokban közölt elbeszéléseket adja közre.

Krúdy Gyula összegyűjtött művei 11. (Publicisztikai írások 2.)
Krúdy debreceni és nagyváradi újságíróskodás után 1896-ban költözött Budapestre. Néhány év alatt meghódította a várost, alig akadt lap, amelyik ne adott volna szívesen helyet írásainak. Az életműkiadás újabb kötete most ennek az időszaknak a publicisztikai termését adja az olvasók kezébe. Aktuális témák, hangulatok, az irodalmi élet villanófénybe állított alakjai, eseményei, csipetnyi közélet.
A könnyed, friss, humoros írásokon még nem annyira a Krúdyra oly jellemző nosztalgiás hangulat, hanem a korban kötelező melankólia mögül minduntalan előtörő fiatalos életszeretet dominál. Ha kell, megvédi a vén papokat, hisz a fekete palást alatt azért ők is magyar szívet hordanak, s így méltatlanul ütik őket a harcos honatyák a képviselőházban. Máskor Czóbel Minkát, Reviczkyt állítja a közönség elé, Petőfi halála évfordulóján pedig néhány sorban képes mindent elmondani a Petőfi-titokról. Tavasz közeledtével pedig miről másról vallana az esszébe oltott prózaköltemény, mint a szerelemről. A kötet nem hiányozhat a gyűjtemény korábbi darabjai mellől, annál inkább sem, mert a közölt írások túlnyomó többsége most jelenik meg először könyv alakban.
TARTALOM
Könyvek szezonja 7
Ének a halhatatlanságról 9
A jövő zenéje 14
A csendőr 16
Szomorú órák 19
Csend 21
A magyar címer 24
A becsület 28
Farsangi álom 31
Csendes dalok 37
Pulszkyt letartóztatták 40
Dr. Berkovits Zsigmond temetése 44
Blaháné Debrecenben 59
Modern áramlatok 63
A jövő zenéje 69
Les demi-vierges 72
Resurrexit! 75
A mi édesanyánkról 78
Az utolsó percek 81
A lobogó becsülete 83
Giuseppe költeményei 86
Korona az oltáron 89
Glosszák Munkácsról 92
Az élet nehéz 94
A görbékről és egyenesekről 99
Örök szeretet 103
Budapesti éjszakák 107
Jaj és kacaj 112
Itthon 119
Vallomások a tavaszról 125
Nyári hangok 130
Csavargó ősökről 133
Emlékezés az öreg oroszra 139
Nyári hangok 144
Szép asszonyok, szép leányok 147
Régi hangok 149
szimbolista hangok 153
Erzsébet 158
A korfui szobor 162
Szeptember végén 165
Esős délután 168
Hullatja levelét az idők vén fája 172
Szellemek találkozója 177
Az öreg december 180
A királyné könyve 183
Beszéd a holnapról 185
Szellemek találkozója 190
történet a szép időkről 194
Afrikai királyság 198
Magyar papok 200
Petőfi 203
Rossz versek napja 206
Próza 209
Társadalmi nő 211
Szellemek találkozója 215
Esteledik 219
Az Erzsébet-album 223
Elmélkedések az őszi napfényben 225
Négy gróf író 229
Sorok egy miniszterről 232
A morfium és a tankötelesek 235
Mayerling és emlékezés egy jó királyfira 239
Kisgyerekekről és rossz asszonyokról 243
A "huncut paraszt" huncutkodásairól 246
Jegyzetek
Megjelenési adatok, kapcsolódó szövegek, filológiai megjegyzések 251
Cikkek, melyeket talán Krúdy írt 271
Cikkek, melyeket nem Krúdy írt 273

Vörös postakocsi (A kötet tartalmazza még: Őszi utazások a vörös postakocsin I-II)
Magyar klasszikusok 2-3.
A magyar széppróza szecessziós vonulatának remeke mindkét regény. Cselekményük igen karcsú pilléreken nyugszik, s ez is csak arra szolgál, hogy az író a bölcselkedő, a lírai, látomásos prózafutamait összetartsa. Szerelem és halál, rajongás és bánat ellentétei adják az alaptónusokat: egy letűnt világ színes legendáriuma szövődik belőle.
A vörös postakocsi a múlt század Pestjének merkantil, búsongó mámorba hajló világát idézi, középpontjában Rezeda Kázmérral, a csalódott hírlapíróval, akinek szíve újra lángralobban Németh Klára, a szép színésznő iránt. Reménytelensége öngyilkossági kísérletbe is hajszolja és bár szerelmese felépülését segítve mellette áll, a mű végén Klára búcsút vesz tőle és visszatér a színészi pályára. Már ebben a regényben is felbukkan Alvinczi Eduárd, igazi főfigurává azonban az Őszi utazások a vörös postakocsinban nő.
Ez a különös, extremitásaiban, indulataiban szélsőséges magyar nábob a bécsi udvar és a pesti lóversenypályák között ingázik. Mivel az uralkodóval összekülönbözik, nagy és rejtélyes útra indul. Medvefalvi kastélyába megy egy különös kompánia kíséretében, s ezek között találkozunk ismét Rezeda Kázmérral. Ezúttal egy bájosan kancsal parasztlány, Krónpinc Irma a szerelme.
A máramarosi hegyek között különös, babonás dolgok történnek: Alviczi rejtélyes vendégéről kiderül, hogy nem más, mint a túlvilágról visszatért Rudolf királyfi. Az elégikus alaphang mindvégig sejteti Rezeda Kázmér szerelmének végkimenetelét, az újabb csalódást, a szerelmesek elválását.
Mindkét regény a Krúdy-életmű legérettebb írói vonásait mutatja: az egymásba úsztatott, vizuálisan gazdag, álomszerű képsorokat, az anekdoták, legendák, látomások elemeinek sűrű, bódító összefüggéseit remekül – szinte zenei módon – hangszereli az író.

Őszi utazások a vörös postakocsin I-II (A kötet tartalmazza még: Vörös postakocsi)
Lásd fentebb.

Mit ebédelt Ferenc József? - Magyaros vendégszeretet
Bármiként alakultak a napi teendők, kihallgatások, miniszterekkel, politikussal: politikai viszonyokkal való bajlódások; új bárók kinevezései; valamint a hadseregben szükséges változások teendői: Ferenc József déli egy órakor szünetet tartott. Nem is lehetett volna ez másként olyan férfiúnál, aki egész életében reggeltől délig dolgozott. A pihenés joga megilleti a birodalmak urait is. Pláne Ferenc Józsefet, aki egy (újra) elképzelhetetlen monarchiát tartott rendben.
Mindenki, aki valamennyire is járatos Krúdy Gyula írásaiban, tudja, hogy egyetlen magyar író sem volt képes oly "jóízűen", étvágygerjesztően írni enni- és innivalókról, mint ő. A jelen kötet, mely az 1983-ban a Szépirodalmi Kiadónál Álmoskönyv. Tenyérjóslások címmel megjelent Krúdy kötet alapján készült, olyan kisebb lélegzetű írások gyűjteménye, amelyek a "gyomor örömeiről" szólnak. Megtudható belőlük Ferenc József kedvencének, a bécsi csonthús legendája, az egykori Esterházyról elnevezett pecsenye története, kinek volt a kedvence az újházi leves, kiről és miért nevezték el a Komócsy-vesepecsenyét, vagy mit is jelentett egykor a zónapörkölt, vagy milyen fenséges halas eledelek készültek egykor a böjti időszakban.

Ha a könyveket egy csomagban veszi meg, akkor még többet tud spórolni, mintha egyenként tenné a kosarába!

Nincsenek vélemények ehhez a termékhez.

Írjon véleményt a termékről

Az Ön neve:


Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz           

Írja be az ellenőrző kódot: