990 Ft alatti könyvrendelést a Könyvudvarban lehet átvenni, postázást csak 990 Ft felett vállalunk.
Figyelem! A honlap és a bolt kínálata eltérhet. Részletek

A bölcsesség szeretete - nagy tételben egy csomagban

A bölcsesség szeretete - nagy tételben egy csomagban
A bölcsesség szeretete - nagy tételben egy csomagban - adatlap
Méretek: SZ: 16cm M: 24cm
Kiadó: Heraldika
ISBN:9639204218
Kiadás éve: 2006
Oldalszám: 231
Borító: puhatáblás
650 Ft-os megtakarítás!:) Most 43%-kal olcsóbb!
Eredeti ár: 1,500 Ft
Könyvudvar ár: 850 Ft
Darab: Kosárba tesz
Ennek a terméknek a minimális rendelési mennyisége 20 db
20 éve változatlanul
a legalacsonyabb árak
Megrendelését akár
ingyenes szállítással is kérheti!
Több mint 43 ezer
Facebook rajongó
Biztonságos kapcsolat adatait bizalmasan kezeljük

Iskolai osztályok, vagy más közösségi csoportokra gondolva kínáljuk ezt a lehetőséget. Ez a termék ezen az áron csak 20 db vagy afeletti darabszámban helyezhető a kosárba. (Ha kisebb darabszámban szeretné megrendelni, akkor ide kattintson: link)

 

Részlet a könyvből:

A BÖLCSESSÉG SZERETETE

Én filozófus vagyok! Ez a bemutatkozás több mint 2500 évvel ezelőtt, az ókori Görögországban hangzott el először. Aki bemutatkozott, öntudattal vállalta kijelentésének értelmét. Akinek bemutatkozott, az magyarázatot kért, mert nem értette, mit is jelent ez az új kifejezés.

A válaszból megtudta, hogy a filozófia a bölcsesség szeretete, a bölcselet. A filozófus pedig az, aki a bölcsességet kedveli, a bölcselő.
Az ókori görögök szerint a bölcsesség az istenek ajándéka, és csak a kiválasztottak kapták meg, mint kiemelkedő emberi erényt. A bölcsesség távolról sem korlátozódik csak a tudásra, ismeretre vagy valamilyen tudomány művelésére. Sokkal többet jelent, az emberek többsége számára megismerhetetlen, megfoghatatlan tudás megértését. Az ókori görögök véleménye szerint a bölcsesség megköveteli, hogy a filozófus magatartása tiszteletre méltó legyen. A filozófusnak törekednie kell a szellemi és az erkölcsi tökéletesedésre, hogy elérje a bölcsességet, és az emberek elfogadják tanításait. A bölcsesség megszerzése feljogosítja a filozófust, hogy az emberek által ismert dolgokat és jelenségeket megítélje, de nem a köznapi ember módjára. Az emberek többsége lépten nyomon olyan jelenségekbe ütközik, amelyeket - úgy érzi - jól ismer. A jelenségek lényegét általában még csak nem is sejti. A filozófus a dolgok és jelenségek alapjainak megismerésére és megértésére törekszik. Az egyetemes megértés alapján ítéli meg a dolgok és jelenségek lényegét. Mi az ember?, mit tettünk?, honnan jöttünk?, mi az élet értelme?, milyen a világ? - ilyen kérdésekre keres igaz választ a filozófia.
A kérdéseket már jóval a görögök előtt is feltették, és válaszoltak is rájuk.

Az ember egyik legősibb tulajdonsága, hogy ösztönösen vágyik az igazság megismerésére. Az ember el akar igazodni a végtelennek tűnő térben és időben. Az öt nyugtalanító kérdéseire minden korban megfogalmazta a maga válaszát, és ahogy tökéletesedett a szellem, úgy módosultak a válaszok is.
Az ember az egyetlen olyan élőlény, amely már nemcsak egyszerűen létezik a természetben, nemcsak elfogadja a természet adta javakat, hanem a munkafolyamat révén közvetlen kapcsolatba kerül vele. Csak az emberre jellemző, hogy kialakul tudatos kapcsolata a környezetével. A természetet céltudatos munkájával kényszeríti arra, hogy azt nyújtsa neki, amire szüksége van. Szükségleteinek megfelelő, hasznos termékeket állít elő.
Az ember közösségi lény, így aztán a természettel kialakult kapcsolata mellett a világban betöltött helyét a többi emberrel létesített viszonya is meghatározza. A munkamegosztás biztosította, hogy egyéni munkájával hasznos tagja legyen a közösségnek. Az alapvető munkamegosztás az állattenyésztés és a földművelés, a kézműipar és a földművelés, a termelés és a termékek cseréje között alakult ki. E munkamegosztás mellett, már a kezdet kezdetén kibontakozott a fizikai és a szellemi munka közötti elkülönülés.

Bizonyos ,,titkok" tudása ismerője számára már az ősközösségi társadalomban különleges helyet biztosított.
 

Diószegi György (1936-2005) fősikolai tanár, író, újságíró

Élete volt a nevelés és az oktatás. 45 éven át (haláláig) oktatott a Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai karon (és jogelődjénél) mérnöktanárként. Mérnőkhallgatók ezreit oktatta: kedvelték színes előadásmódjáért, egyéniségéért. Szorgalmazta a tudományos diákköri munkát, a hallgatókkal való jó kapcsolat kiépítését. (...)
A tudományos munka és az oktatás mellett, 1965-től kezdve folyamatosan publikált. Az oktatás mellett műszaki szakkönyveket, tankönyveket, filozófiatörténeti és történelmi vonatkozású ismeretterjesztő munkákat írt: 20 könyv és 600 cikk szerzője. A bölcselet eredet címet viselő könyve, két kiadásban 30 ezer példányban kelt el.

Nincsenek vélemények ehhez a termékhez.

Írjon véleményt a termékről

Az Ön neve:


Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz           

Írja be az ellenőrző kódot: