Természettudomány, művelődéstörténet, kultúrtörténet, logisztika, művészettörténet, lexikológia
„A globális klímaváltozás (Global Enviromenal Chartge) végigkísérte a Föld történetét. Mégis úgy tűnik, hogy a közelmúltban lezajlott változások, amelyek kiváltója döntően az emberi tevékenység, jelentősen különböznek azoktól a változásoktól, amelyek természeti okokra vezethetők vissza. Napjainkban a globális változások közül - amelyeket az első fejezetben röviden áttekintünk - talán a legfontosabb a globális klímaváltozás."
„Az éghajlat - globális léptékben tekintve - a természetföldrajzi folyamatok elsődleges irányítója, befolyásoló tényezője. Elegendő a Földön elhelyezkedő klímaövekre utalni, amelyek mindegyikéhez sajátos, csak arra az övre jellemző természetföldrajzi tulajdonságok tartoznak. A Föld egészét tekintve tehát a klíma meghatározó szerepe rendkívül szembeötlő.
Ez a tankönyv tehát a globális változások közül a klímaváltozással foglalkozik. A klímaváltozások történetét, a jelenleg folyó éghajlatváltozás okait - tehát a klimatológiai hátteret - röviden és változatosan tekinti át, a hangsúlyt a klímaváltozás természetföldrajzi következményeire helyezi."
TARTALOM
1. Bevezetés 5
2. A globális környezetváltozás 9
2.1 A Föld népességének növekedése 9
2.2 A megújuló természeti erőforrások pusztulása 10
2.3 Az energia- és nyersanyagforrások kimerülése 12
2.4 Környezetszennyezés 12
3. Az üvegházhatás 15
3.1 A szén körforgása 15
3.1.1 A szén geokémiai körforgása 16
3.1.2 A szén biogeokémiai körforgása 17
3.1.3 A szénkörforgás büdzséje napjainkban 18
3.2 Az üvegházgázok 22
3.3 Az üvegházgázok koncentrációja az ipari forradalom óta 25
4. Az éghajlat modellezése 31
4.1 A modellekről általában 31
4.2 A visszacsatolások kérdése 32
4.3 A modellezés különböző módszerei 33
4.4 A modellek fajtái 35
4.5 General Circulation Models 37
4.6 Modell validáció 38
4.7 A klímaváltozás várható alakulása a közeljövőben 41
5. Klímaváltozások a közelmúltban 47
5.1 A pleisztpcén 49
5.1.1 A negyedidőszaki eljegesedések okai 51
5.2 A későglaciális és a posztglaciális időszak klímaváltozásai 52
5.2.1 Az interglaciálisok szakaszai 53
5.2.2 A későglaciális 53
5.2.3 Aholocén 59
6. A globális klímaváltozás és a mezőgazdaság 65
6.1 A termesztett növényekre gyakorolt hatás 66
6.1.1 A CO2 koncentráció növekedése és a fotoszintézis 67
6.1.2 A növények vízfelhasználásának változása 69
6.1.3 A hőmérséklet emelkedésének hatása 69
6.1.4 A nedvesség-ellátottsági viszonyok változása 73
6.1.5 A termésre gyakorolt hatások 73
6.2 A kártevők és betegségek eloszlásának változása 75
6.3 A tengerszint emelkedésének következményei 76
6.4 Példák a mezőgazdasági potenciál változására 78
7. A növényzet változása 8 1
7.1 A Holdridge rendszer alkalmazása 82
7.2 A maximális levélfelület vizsgálata 89
7.3 Az erdők változása 90
7.3.1 A trópusi erdők 92
7.3.2 Az erdőterületek átrendeződése 95
8. A talajok és a klímaváltozás 97
8.1 A talaj szénkészlete 97
8.2 A talaj szénkészletének globális vonatkozásai 99
9. Tájdegradáció, elsivatagosodás és a klímaváltozás 101
9.1 A tájdegradáció 101
9.2 Az elsivatagosodás (dezertifikáció) 103
9.3 A száraz területek változásai a közelmúltban 108
9.4 Előjelzések az arid és szemiarid területekre vonatkozóan 112
9.5 A Száhel övezet 113
9.6 A talajpusztulás és az éghajlatváltozás 118
10. Összegzés - a természetföldrajzi tényezők és a klímaváltozás 121
Ábrajegyzék 123
Táblázatjegyzék 126
Felhasznált irodalom 129