A magyar kémia művelődéstörténete

Szabadváry Ferenc a tudományos igényesség legmagasabb fokán tárgyalja a kémia tudományának fejlődését.

A hazai kémia kezdetét a középkori királyi nemesfém-vizsgálatokra vezeti vissza. A tudományok hazai fellendülésének helyéül a 18. századot jelöli ki, hiszen a selmecbányai bányászati akadémia európai hírnevű intézménynek számított, és mintául szolgált a párizsi Ecole Politechnique-nek.

A szerző feltárja a kémiának a magyar egyetemeken való megjelenését, illetve a hazai kémiai oktatás és kutatás mintegy 150 éves történetét. Végül külön fejezetben az elmúlt két és fél évszázad egy-egy jeles kémikusának (Martinovics Ignác, Görgey Artúr, Than Károly, Hevesy György és Erdei László) életét ismerteti.

Tartalom:
 

A kémia eredete és tárgya 9
Az alkémia Magyarországon 14
Az arany körül megszületik a kémiai analitika 17
Elveszett évszázad 23
Mária Terézia kora 26
A Selmecbányai Bányászati Akadémia 30
A kémia a selmeci Akadémián 37
A tellúr felfedezése 42
Szklenó 1786 75
Kémia az egyetemen 81
Gyógyvízvizsgálatok és gyógyvízvizsgálók 89
A magyar nyelvű kémia születése 94
Than Károly kora 105
Az abszolutizmus ideje 105
A kiegyezés kora 108
Kémia a közéletben 113
A kémia fénykora 123
A magyar kémia eredményei a kiegyezés korában 132
Analitikai kémia 132
Szervetlen kémia 135
Szerves kémia 137
Mezőgazdasági kémia 139
Fizikai kémia 141
Radiokémia 149
Kémiai technológia 152
Két háború között 154
Kémiai eredmények a kis országban 159
A szocializmus évei 168
Függelék 173
Két kémikus a magyar történelemben (Martinovics Ignác és Görgey Artúr) 175
Than Károly 181
Hevesy György 186
Erdey László 190
Bibliográfia 195
Képek jegyzéke
Híres alkémisták egy 1617-es könyvből 49
Alkémista laboratóriuma (Tenier festménye) 50
Alkémista elképzelés, a kaosz felbomlása tűzre és vízre 50
Kénsavgyártás piritből a 16. században 51
Az anyag oldása vízfürdőben 51
Zsigmond király (1387-1437) 52
Oláh Miklós esztergomi érsek (1493-1568) 52
Fugger Jakab (1490-?) 52
Paracelsus (1493-1541) 52
Alkémista laboratórium 53
Az első egyetemi kémiai tanszék laboratóriuma 53
Magyar affinitástábla a Batthyány-címerrel 54
Az egyetlen nyomtatott magyar nyelvű alkémista könyv címlapja 54
Kupellációs aranymeghatározás a középkorban 55
Salétrom kristályosítása 1580 körül 55
Középkori szeszfőző 56
Gyertyaöntő felszerelés a 18. századból 56
Pázmány Péter (1598-1635) 57
Bánfy Hunyadi János (1576-?-1646?) 57
Winterl Jakab (1739-1809) 57
Kitaibel Pál (1757-1817) 58
Martinovics kémiai alapvetésű fizikája 58
A párizsi konvent előterjesztése műszaki főiskola alapításáról 58
Österreicher József könyve a budai ásványvizek elemzéséről 58
Österreicher József könyvének címlapja 59
Aranytermelés a régi Erdélyben 59
Nyulas Ferenc (1758-1808) vízelemző eszközei 60
Martinovics kémiai eszközei 1. 61
Martinovics kémiai eszközei 2. 62
A selmecbányai bányászati akadémia kémiai épülete 62
Mária Terézia (1740-1780) 62
Born Ignác (1742-1791) 63
Timsófőző üzem a 18. században 64
Winterl főművének címlapja 64
Az első magyar nyelvű kémiai könyv címlapja 64
Az első magyar nyelvű kémiai folyóirat 64
A bécsi folyóirat, amelyben a tellur-vita folyt 65
Schuster János (1777-1831) 65
Jedlik Ányos (1800-1895) 65
Nedtvich Károly (1811-1892) 65
Preysz Móric (1829-1877) 66
Jedlik Ányos akkumulátora 67
Ruprecht mérlege 67
Lengyel Béla (1844-1913) 68
Eötvös Loránd (1848-1919) 68
Fabinyi Rudolf (1849-1920) 68
Ilosvay Lajos (1851-1936) 69
A Műegyetem Múzeum körúti épülete 69
A Műegyetem Gellért téri kémiai épülete 69
Az egyetem Pesten 70
Winkler Lajos (1863-1939) 70
Buchböck Gusztáv (1869-1935) 70
'Sigmond Elek (1873-1939) 70
Zemplén Géza (1883-1956) 71
Kisipari vegyműhely 71
Kémiai laboratórium az ötvenes évekből 72
Zechmeister László (1889-1972) 72
Schulek Elemér (1893-1964) 72
Szent-Györgyi Albert (1893-1986) 72
Kabay János (1896-1936) 72

Írjon véleményt a termékről