"Kedves jelenlegi és jövendőbeli Operettrajongók!
Fontosnak tartom ezt a sorozatot, melybe úgy válogattuk a budapesti és bécsi operett halhatatlan, a műfaj diadalútját meghatározó darabjait, hogy a Magyarországon legnépszerűbb művek szerezzenek örömet Önöknek! A csárdáskirálynő, A cigánybáró, Marica grófnő, A mosoly országa, A víg özvegy… húsz klasszikus, népszerű operett dallamai csendülnek fel nagyszerű – egykori és ma élő – előadók tolmácsolásában. A húszas szám „Prokrusztész ágya” arra kényszerített, hogy a szerkesztés által próbáljam megfogalmazni, mitől jellegzetesen közép-európai, ugyanakkor ezen belül nagyon magyar az operett műfaja.
A titok a nemzeti karakter melletti sokszínűségben rejlik. Például a Kálmán-féle operett egyedi és sajátos dallamvilágában a klasszikus, romantikus operák fináléja ugyanúgy ölelkezik a magyaros verbunk ritmusaival, mint a cigányzenével és a bécsi táncparkett polkáival. A ma oly népszerű világzene hasonló módon ötvözi magába a különféle dallamokat, tradicionális népi elemeket, archaikus zenei formákat, és pont ezért válhatott a kortárs irányzatok egyik kedvelt műfajává.
Az operett a zenés műfaj különleges csodája. Fülbemászó zenei nyelven mesél az őrült szerelemről és annak akadályairól. Álomvilágba ringat, ugyanakkor elgondolkodtat. Ezeknek a meséknek ugyanis erkölcseinkben és vágyainkban ősi gyökereik vannak.
Az operettet a szocialista esztétika jórészt ártalmas műfajnak tekintette, hitem szerint azonban ez egyáltalán nincs így. Ma biztosan nem lehet operettet írni, akárcsak görög drámát, shakespeare-i színművet vagy Verdi-korabeli operát. Ám a remekművek örökérvényűek, soha nem avulnak el, és ilyen az operett is. Megkerülhetetlen és elfelejthetetlen! Az persze természetes, hogy egyes előadások könnyen „megöregszenek”, de ez soha nem a konkrét művekre, főképpen pedig nem a műfajra vonatkozik.
Jó kedvvel és szeretettel ajánlom tehát ezt a sorozatot olvasóknak és hallgatóknak egyaránt! Úgy vélem, különleges szemekből összeállított, nagyon értékes, szórakoztató és esztétikai gyönyörűséget hordozó gyöngysor ez – operettfüzér, az ezredforduló után válogatva."
Kerényi Miklós Gábor- KERO
A Budapesti Operettszínház igazgatója
A szöveget Ludwig Herzer és Fritz Löhner írta
A versszövegeket fordította: Harsányi Zsolt
Rádióra átdolgozta: Rács György
Szereplők:
Liza: Házy Erzsébet
Szu-Csong: Simándy József
Mi: Kalmár Magda
Hatfaludy feri: Bende Zsolt
Közreműködtek:
Vezényel: Bródy Tamás
Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfónikus Zenekara és Énekkara
Karigazgató: Sapszon ferenc
Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Rácz György
A felvétel a Magyar Rádióban készült, 1971-ben
A kötetet írta: Nemlaha György
Tartalom:
1. Nyitány 8.12
2. Liza belépője (Liza, kórus) 3.09
3. Liza és Feri duettje (Liza, Feri) 2.54
4. Szu-Csong belépője (Szu-Csong) 4.51
5. Tea-duett (Liza, Szu-Csong) 4.20
6.Egy dús virágzó barackfa ágán... (Szu-Csong) 3.49
7. Az első felvonás fináléja (Liza, Szu-Csong) 8.12
8. Szív-duett (Liza, Szu-Csong) 4.40
9. Mi belépője (Mi) 3.16
10. Ne félj, ne félj bolond szívem... (Mi, Feri) 3.04
11. Honvágy-dal (Liza) 1.41
12. Vágyom egy nő után... (Szu-Csong) 3.18
13. A második felvonás fináléja (Liza, Szu-Csong) 8.15
14. Zig-zig duett (Mi, Feri) 2.12
15. Finálé (Liza, Mi, Szu-Csong, Feri) 5.40
20 híres operett 20 kötet CD-melléklettel
A CD-ken a bécsi és magyar operettek legismertebb dallamai hallhatók. 55 — 65 percnyi műsoridő lemezenként.
A kötetekben a szerző életéről, a CD-n szereplő felvételek keletkezéséről, az előadóművészekről, a darab tartalmáról, történetéről olvashatunk. Az érdekes és tartalmas leírásokat gazdag illusztrációs anyag kíséri.