Szeptember 2 -tól újra nyitva a Könyvudvar. Maszk viselése kötelező.

A Nap lánya (Északi népek meséi)

A Nap lánya (Északi népek meséi)
A Nap lánya (Északi népek meséi) - adatlap
Méretek: SZ: 17cm M: 24cm
Kiadó: Móra
ISBN:9789631188646
Kiadás éve: 2010
Oldalszám: 118
Borító: keménytáblás
1,500 Ft-os megtakarítás!:) Most 60%-kal olcsóbb!
Eredeti ár: 2,490 Ft
Könyvudvar ár: 990 Ft
Darab: Kosárba tesz
20 éve változatlanul
a legalacsonyabb árak
Megrendelését akár
ingyenes szállítással is kérheti!
Több mint 43 ezer
Facebook rajongó
Biztonságos kapcsolat adatait bizalmasan kezeljük

Több mint harminc mese húz át minket egy szánon egy különleges világba, ahol hófödte tajga és tundra, negyvenfokos hideg vár. A sokunknak ismeretlen népek (többek között lapp, tofalár, jakut, hanti, manysi, evenki, inuit, csukcs) nomád vadászairól, halászokról, rénpásztorokról és a körölüttük élő állatokról szólnak ezek a mesék. A meséken keresztül beleláthatunk a mindennapi életükbe, például, hogy a rénszarvasok lábnyomában összegyűlő víz életmentő lehet. 

A Nap lánya című kötet végén szómagyarázatokat és a különböző népekről szóló rövid ismertetőket találunk. A mesekönyv keménytáblás, igényes kivitelben készült. Az illusztrációkat Keresztes Dóra készítette, amelyek közül a kisebb, fekete-fehér képek minden második, harmadik lapon helyet kaptak, illetve készültek teljes oldalas, színes képek is a könyvhöz. 

Részlet az előszóból: "A régi öregek mondása szerint: mindennek, ami az embert körülveszi, lelke van: a víznek, az erdőnek, a földnek, az égnek, és az ember úgy is viszonyul hozzájuk, mint eleven lényekhez. A mese is él, repül, akár a madár. Most hozzátok szálltak ezek a mesék. Engedjétek, segítsétek őket továbbrepülni!"

Dr. Nagy Katalin, a mesék fordítója és az előszó, illetve a függelékek írója a Finnugor Társaság elnökségi tagja, egyetemi tanár, aki az uráli népeket kutatja.

A meséket közvetítő nyelvből fordította, egy orosz nyelvű gyűjtemény volt az alapja a fordításnak, hiszen nehéz olyan magyar fordítót találni, aki mondjuk nganaszan vagy nyivhi nyelvből közvetlenül  fordít...

​A népmesék világa sokszínű és csodálatos - érdemes tehát minél több kultúra történeteivel megismerkedni. 6 éves kortól ajánlott.

Egy mese a könyvből:

yer-okis, a Virágok völgye  –  Tofalár mese

Egy nemzetségben élt a férj meg a felesége. A férfi vadászni járt, hazahozta a zsákmányt, az asszony addig szemmel tartotta a szarvasokat, ruhát, csumtakarót [sátortakarót] varrt. Sok gyerekük született, de mind meghalt.

Egyszer, amikor a férj vadászaton volt, az asszony gyereket szült. Egy szép fiút. Arca olyan volt, mint a telihold, szeme, mint parányi csillag, úgy ragyogott. Az anya sós vízben fürdette meg az újszülöttet, hogy a bőre erős és egészséges legyen, aztán egy nyírkéreg bölcsőbe tette. Lepényt sütött, és várta az urát a vadászatról.
Telt az idő, de embere csak nem jött meg. Napok mentek, hetek, hónapok múltak, de férje csak nem tért haza. Az asszony egyedül élt a fiával, rá hárult minden munka. Gyermekének az Ulugen nevet adta.

Múlt az idő, a fiú apa nélkül nőtt fel. Segített az anyjának a házimunkákban. Egyszer íjat hajlított magának egy fiatal nyírfából, nyilakat készített, s arra kérte az anyját, hogy engedje el vadászni, szerencsét próbálni, apját felkutatni.

Fájt az anyjának az elválás, de nem volt mit tenni – egy fiúgyermeknek mindent meg kell tanulnia.

Ment, mendegélt a tajgán a fiatal Ulugen, vaddal táplálkozott, fák tövében éjszakázott, hegyi patakban tisztálkodott.

Egyik éjszaka iszonyú rikoltozásra ébredt. Megijedt a fiatal vadász, megfeszítette az íját, és várt. Valahonnan fentről szörnyű hahotázást hallott. Felnézett a cirbolyafenyő tetejére, és meglátott egy baglyot.

Ő volt hát, aki kiáltozásával felébresztette, aki kinevette!

Megharagudott a vadász, célba vette a baglyot, de az megszólalt:

– Elég a mérgelődésből, Ulugen testvérem. Inkább jusson eszedbe, hova és miért indultál, én majd segítek neked. Ezután nappal alszunk, éjszaka haladnunk tovább, hogy felkutassuk az apádat. Mert életben van, csak elvarázsolta egy gonosz boszorkány. Meg kell őt menteni!

Három éjen át repült a bagoly, Ulugen pedig a nyomában lépdelt. Nappal a fa odvában pihent a madár, Ulugen pedig a fa alatt hált. Negyedik éjszaka azt mondta a bagoly:

– Elérkeztünk a boszorkány birodalmába, az elvarázsolt helyre. Vigyázz, téged is elvarázsolhat. Álmot bocsát rád, de te ne aludj el, különben véged van, és az apádat sem találod meg! Rakd tele a zsebeidet éles kövekkel meg hegyes ágakkal, és amint kerülget az álom, ülj rá a kövekre meg a szúrós ágakra. Aztán majd magad is rájössz, mit kell tenned. A közeledben leszek, s amikor kell, jelt adok.

Ulugen szeme majd leragadt az álmosságtól. Leheveredett a fűbe, szerette volna kényelembe helyezni magát, de eszébe jutottak a bagoly intő szavai. Kiszedte zsebeiből az ágakat meg a köveket, és maga alá rakta mindet.

Énekelt, dalolt egy láthatatlan lány, csengők csilingeltek és dobocskák dobogtak. Ulugen feje le-lenyaklott az álmosságtól. Jobbra-balra dőlt, végül elnyúlt a fűben. De felébresztették a kövek meg az ágak.

– Ki dalol itt?! Ki zavarja meg énekével az álmomat?!
– Én vagyok az – csilingeli egy hangocska.
– Ki vagy? Mutasd magad!
– Most nem mutatkozhatom előtted. Majd pitymallatkor üdvözölhetsz engem.
– Hogyan találok rád?
– Látod azt az aranysárga csíkot a fűben? Ha azt követed hajnalban, meg fogsz látni.

Ekkor váratlanul megszólalt a bagoly. Ulugen meghallván a madár hangját, megértette, hogy itt az ideje elcsípni a boszorkányt. Felugrott, és elindult a füvön az aranysárga csíkhoz. Nyugtalanul csilingeltek a csengettyűk.

Ulugen odament a sárga csíkocskához, és akkor látta, hogy az valójában egy szép, aranyosan csillogó női öv. Elkapta az egyik végét, és húzta maga felé. Tüstént előtte termett egy kimondhatatlanul szép lány, színarany ruhában. A legény ránézett, s még azt is elfelejtette, miért jött ide.

Ismét megszólalt a bagoly.
– Miért nem vártad meg a napfelkeltét?! Miért nem hallgattál rám? – dorgálta meg a lány.
– Azért, mert ilyenkor nincs bűverőd. Éjszaka nem tudsz elvarázsolni. Nem félek tőled! Áruld el, hol van az apám!

A lány csendesen elmosolyodott. Ulugen nem tudta levenni róla a szemét.

Ekkor megint megszólalt a bagoly. Ulugen észbe kapott.

– Mondd meg, hol van az apám! Különben széttépem a varázsövedet, és elveszted az erődet!
– Itt van az apád, de elvesztette a szeme világát. Pirkadatkor pillantott meg engem. Aki pedig napkeltekor néz rám, megvakul a szépségemtől. Add vissza a varázsövemet, és idevezetem az apádat.
– Nem, először látnom kell az apámat, aztán majd meglátjuk, visszaadom-e az övedet.

Csengtek-bongtak a csengettyűk-bongattyúk. Kinyílt egy piros virág, hajladozott, elhullatta szirmait, és Ulugen előtt máris ott állt egy vadász, aki nagyon hasonlított rá. Elámult a legény.
– Nem látlak, boszorkány. Hadd érintselek meg, attól erőre kapok! – mondta a vak.
– Eljött érted a fiad. Szabadon engedlek, de te vak maradsz – válaszolta a boszorka.
Megörült a vadász, peregtek szeméből a könnyek.

Újból kiáltozni kezdett a bagoly. Ulugen körülnézett: körös-körül temérdek virág! Nem véletlenül nevezik a tofalárok ezt a helyet Tyer-okisnak, azaz a Virágok völgyének. Akkor értette meg, hogy ez a sok-sok virág mind egy-egy vadász.

– Nem – mondta Ulugen –, ez kevés! Minden foglyodat engedd szabadon! Hogy egyetlen ilyen virágszál se maradjon!

Feldühödött a boszorkány, de nem volt mit tennie. Minden virág kinyílt, hajladozott, lehullatta szirmait. A virágszárak elkezdtek növekedni, és Ulugen előtt hamarosan hetvenhét vak vadász állt.

Megint hallatszott a bagoly hangja, és Ulugen rögtön tudta, mi a dolga. Megragadta a csillogó övet, elégette, a hamuját pedig összegyűjtötte egy fatálkában. Odament az apjához, és a hamuval megdörzsölte a szemét. A vadász visszanyerte a látását. Életében először látta a fiát! A nyakába ugrott, megölelte, könnyei végigcsorogtak az arcán.

Ulugen a többi vadász szemét is megdörzsölte egy kis hamuval, ők is visszanyerték a látásukat. Mindannyian örvendeztek, nem győztek hálálkodni Ulugennek.

A legény a szépséges leányt nézte. Ült a fűben, és patakzott a szeméből a könny.

– Miért sírsz? Nem vagy többé gonosz boszorkány, csupán egy közönséges lány. Gyere velünk! Elveszlek feleségül.

Ulugen az apjával és a lánnyal tért haza a szálláshelyre. Anyja igen megörült nekik. Lakodalmat csaptak nyomban, és sokáig éltek boldogan.

[A panyica= női felsőruha, a pimü= szarvasbőrből készült, hosszú, lágyékig érő szőrmecsizma. – szerk.]

Tartalom:

Bevezető
A kisegér nagy utazása (eszkimó mese)
Miért vörös a koncérhal szeme? (evenki mese)
A fehér lúd (nyenyec mese)
Nyírkéreg Orr (manysi mese)
Az Aranyszarvú Szarvasborjú (lapp mese)
Hogyan jelentek meg a földön a szúnyogok meg a legyek? (szölkup mese)
Miért vadásznak a baglyok az egerekre? (hanti mese)
Az ifjú cár meg a parasztember lánya (dolgán mese)
A kis sámánlány (eszkimó mese)
A Gyökérlegény (hanti mese)
A süketfajd és a vadhattyúk (nyivhi mese)
A Nap lánya (nganaszan mese)
A három fivér (nyenyec mese)
Az elrabolt dalocska (eszkimó mese)
A Róka és a Menyhal (evenki mese)
Kinek az otthona kényelmesebb? (csukcs mese)
Az árvák könnyei (hanti mese)
Kengerszelja, a vadász (eszkimó mese)
Djabdja, a siklófiúBevezető
A kisegér nagy utazása (eszkimó mese)
Miért vörös a koncérhal szeme? (evenki mese)
A fehér lúd (nyenyec mese)
Nyírkéreg Orr (manysi mese)
Az Aranyszarvú Szarvasborjú (lapp mese)
Hogyan jelentek meg a földön a szúnyogok meg a legyek? (szölkup mese)
Miért vadásznak a baglyok az egerekre? (hanti mese)
Az ifjú cár meg a parasztember lánya (dolgán mese)
A kis sámánlány (eszkimó mese)
A Gyökérlegény (hanti mese)
A süketfajd és a vadhattyúk (nyivhi mese)
A Nap lánya (nganaszan mese)
A három fivér (nyenyec mese)
Az elrabolt dalocska (eszkimó mese)
A Róka és a Menyhal (evenki mese)
Kinek az otthona kényelmesebb? (csukcs mese)
Az árvák könnyei (hanti mese)
Kengerszelja, a vadász (udegej mese)
Kompolen, a Mocsári Szellem (manysi mese)
Urguncse ls Kukeki, a két fivér (evenki mese)
A hűséges Ungun (nyivhi mese)
A Szarvas-csuka (dolgán mese)
Tyer-oksi, a Virágok völgye (tofalár mese)
Miregdi, a fej nélküli óriás (evenki mese)
A rettenthetetlen Tatyja(manysi mese)
A bátor Jatto és az ő Tejune húga (nyenyec mese)
A béka és a varjú (jakut mese)
Hogyan került a szarvas az emberhez? (csukcs mese)
A tilalom (hanti mese)
Csincska – a fehér hattyú (szölkup mese)

Szómagyarázó
Népismertető

Fülszöveg:

A hófödte északon sokféle nép él: csukcsok, dolgánok, evenkik, hantik, manysik, jakutok, tofalárok, és számos más érdekes nevű és nyelvű népcsoport.
Mesekincsük csodaszép történetekkel ajándékoz meg minket, amelyek csakis a fagyott föld és a rénszarvas-szánok világában, a titokzatos mintákkal díszített, szőrös-bőrös bundákba bújt nomádok képzeletében kelhettek életre. Mesehőseik - a sámánok tudását megszerző kis Pari, a tüzet okádó Mocsári Szellem, a kútból csillagokat merő legkisebb fiú, vagy a Nap leánya - egy távoli, érintetlen kultúrába kalauzolják az olvasót.
Az Északi-sarkkörre, Szibériába és a Távol-Keletre tartó képzeletbeli utazást szómagyarázat és népismertető kíséri.

Nincsenek vélemények ehhez a termékhez.

Írjon véleményt a termékről

Az Ön neve:


Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz           

Írja be az ellenőrző kódot:



Mások ezt vették még
Foltoskönyökű
Könyvudvar ár: 1,190 Ft
Tündér, mesék
Könyvudvar ár: 490 Ft
Piskóta
Könyvudvar ár: 590 Ft