Garaczi Imre filozófiatörténész, a veszprémi Pannon Egyetem Társadalomtudományok és Európai Tanulmányok Tanszék docense, a Pro Philosophia Füzetek történet- és kultúrbölcseleti periodika és a Mediterrán Világ című kulturális folyóirat szerkesztője, valamint a Veszprémi Humán Tudományokért Kiadó vezetője.
Fő kutatási területei: a modernitás politikai filozófiái, modern művészetfilozófiai elméletek, a jelenkor gazdaságetikai folyamatai, a két világháború közötti magyar filozófia története. Eddig megjelent kötetei: Modernitás és morálbölcselet (2002), Korszellem és műalkotás (2004), Úsz és sors (2005). E tanulmánykötet a 20. századi magyar nemzeti sors történet és kultúrfilozófiai értékeinek elemzésére tesz kísérletet többek között Szekfű Gyula, Prohászka Lajos, Hamvas Béla, Karácsony Sándor, Bibó István és Joó Tibor legfontosabb gondolatainak újraértelmezésével.
Az írások fő fonala a „nemzeti" és „egyetemes" fogalompár vizsgálata a modern Magyarország jelenkori lehetőségeinek tükrében. A fő kérdés az, hogy a nemzeti identitás egyre jobban széthulló hagyományait miképpen leszünk képesek megőrizni, hiszen a nemzettudat figyelembe vétele nélkül a magyarság jelenkori sorskérdései megoldhatatlanok. A magyar társadalom számára az esélyt a nemzeti önismeret és a vállalt identitás megtartására csak az biztosíthatja, ha az integráció során a még meglévő nemzeti hagyományokat is vinni lesz képes magával, s így illeszkedik a nyugati nemzetek sorába, hiszen csak ez a kívánatos folyamat képes elősegíteni Európa nyugati és keleti részei között a párbeszédet, illetve az eltérő történelmi sorsból fakadó különbségeket kiegyensúlyozni.