Figyelem! A honlap és a bolt kínálata eltérhet. Részletek

Az aranyág *

Szerző: James G. Frazer
Az aranyág *
Az aranyág * - adatlap
Méretek: SZ: 20cm M: 15cm
Kiadó: Osiris
ISBN:9789632763255
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 600
Borító: keménytáblás
990 Ft-os megtakarítás!:) Most 19%-kal olcsóbb!
Eredeti ár: 4,980 Ft
Könyvudvar ár: 3,990 Ft
Darab: Kosárba tesz
26 éve változatlanul
a legalacsonyabb árak
Megrendelését akár
ingyenes szállítással is kérheti!
Több mint 54 ezer
Facebook rajongó
Biztonságos kapcsolat adatait bizalmasan kezeljük

Az aranyág középpontjában - írja Frazer - a meggyilkolt isten ("slain god") fogalma áll, amit "úgy hiszem, közvetlenül a barátomtól (ti. Robertson Smithtől) vettem". A mű narratív kiindulópontjául a Rómától délre fekvő Nemi (Aricia) ligetének és szentélyének rejtélye szolgál. Miért nyerhető el itt a papi méltóság kizárólag úgy, hogy a tisztség betöltője, az "Erdő Királya" megöli az elődjét? És miért kell ezt megelőzően letörnie egy meghatározott fának az ágát, amelyet - írja Frazer - "az ókori közvélemény" Vergilius aranyágával azonosított? A válasz Frazer szerint az, hogy a papkirály, akinek a funkciója a termékenység biztosítása, a liget istenét, Virbiust reprezentálja. Az a fa, amelyen az aranyág nő, tölgyfa, az aranyág maga pedig nem más, mint a tölgyfa parazitájaként növekvő fagyöngy. Az előző papkirály legyilkolása és az aranyág-fagyöngy (az embereket föláldozó druidák tölgyfa- és fagyöngykultuszával, valamint a nyárközépi tűzben elégetett Balder, északi isten mítoszával való hasonlósága révén) olyan állat- és emberáldozatokkal állt kapcsolatban, amelyek elterjedtek voltak, és úgy gondolták, összefüggésben vannak a termékenységgel és a természet megújulásával. BORBÉLY GÁBOR

"

Halálosan élveztem, bár időnként megnevettetett egyes egészen elrugaszkodott ötleteivel, máskor felbosszantott egyes véleményeivel, de egy biztos, kevés ennyire szórakoztató formában előadott tudományos mesterművet olvastam életemben. A szerző nem mentes előítéletektől, ráadásul a gyűjtött anyag, melyet ebben a magyar fordításban harmadára rövidített, és így is mammutméretű könyvben megismerhetünk, nem a saját gyűjtése.

Frazer skót tudós volt, akit tudományos kutatásaiért később lovaggá ütöttek, így vált "főrenddé"'. A Brit Királyi Társaság tagja, rengeteg híres egyetem tiszteletbeli professzora, egyeseknek valódi professzora is volt. Őt tartják az antropológia mint tudomány egyik szülőatyjának. Méltán. Kevés helyen járt a hazáján kívül, viszont levélben érintkezett mindenféle távoli helyeken járó misszionáriusokkal és felfedezőkkel, tudományát, melyet máshonnan nem szerezhetett be e távoli népek szokásairól, levelezőpartnerei útján gyűjtötte. Így természetesen a felhozott példák igazságtartalma bizonytalan. Ám a módszer, amellyel az új tudományág kezdő lépéseit megteszi, nagyon is elismerésre méltó. Mint klasszikus tudományok tudora, természetesen az ókori szerzők műveit betéve tudta, ezek értelmezése és feldolgozása, összevetése a különféle – népszokásokban és mágikus praktikákban, különböző vallások szertartásaiban megőrződött – hagyományokkal az ő érdeme.

Sok példáját értékelhetetlennek tartják ma, egy részük már nem ellenőrizhető, más részük nem valós információn alapult. Ám a klasszikus források, és a valósnak bizonyult példák alapján felállított, darwinista fejlődéselméleten alapuló nézete iskolát alapított, melyet azóta is sokan támadnak, és sokan pedig támogatnak. Viszont még ellenzői is elismerik, hogy műve – nem ez, amit magyarul olvashatunk, hanem a jóval terjedelmesebb eredeti változat, – ma is felhasználható kutatási kiindulási pontnak a benne felhalmozott fantasztikus mennyiségű példa és forrásanyag miatt.

Végezetül a saját véleményemet is megosztom itt, én méltányolom a művet, és ami a mítoszok értelmezéseit illeti, abban a részében sok iránymutatását és koncepcióját elfogadom. Ami a társadalom és szociológia tárgykörébe eső következtetése, arra vonatkozóan egyetértek a bírálókkal, egy társadalmi formáció változásai soha nem „egyenes vonalúak”, és kizárt dolognak tartom, hogy azok törvényszerűségeit és fejlődését ilyen egyszerűen lehessen felrajzolni.

Mégis ajánlom ezt a művet mindazoknak, akiket érdekelnek a különböző népek hiedelmei, hagyományai, szokásai. Sokat lehet profitálni a felhozott példákból, vigyázva természetesen, hogy minden példa megbízhatóságát ellenőrizzük. A példákból a következtetéseket magunk is levonhatjuk, és nem szükségszerű, hogy a saját véleményünk egyezzen a szerzőéivel." (Forrás: moly.hu, Arianrhord)

Fülszöveg:
Frazer a klasszikus brit etnológia utolsó képviselője (1854-1941). Élete és munkássága korszakot jelent a néprajztudomány történetében. … Az Aranyágban arra tesz kísérletet, hogy felvázolja az emberi gondolkodás fejlődését a mágia, a vallás egymást követő lépcsőfokain keresztül egészen a tudományig. Egy ókori szokás – a Diána szentély papja (az Erdő Királya) elődjét megölve nyerte el tisztségét, amelyet addig viselt, míg ő maga áldozatul nem esett utódja kardjának – nyomába ered. A szokásra Frazer az ókori irodalomban nem talál kielégítő magyarázatot… ezért bejárja Ausztrália bozótjait, felkeresi az afrikai őserdők törzseit, részt vesz a mexikóiak, anjuk szertartásain, német és olasz városkák farsangi forgatagában és meghallgatja az öreg parasztok múlt idéző meséit. Végül nemcsak az Erdő Királya megölésének szokására hoz magával magyarázatot, de felvázolja az emberi gondolkodás történetét is.

Nincsenek vélemények ehhez a termékhez.

Írjon véleményt a termékről

Az Ön neve:


Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz           

Írja be az ellenőrző kódot: