„A társasági jog a modern jog egyik legbonyolultabb, rendkívül összetett és egyben messze ágazó területe. Egyben az a terület, amelyben a jog talán egyik legerősebb társadalmi-gazdasági hatását fejti ki, a társadalmi-gazdasági folyamatokat közvetlenül is befolyásolja.” (Sárközy Tamás)
Napjainkban a társasági jog az egyik olyan jogterület, amely a magánjogon belül a legdinamikusabban változik. Ennek elsődleges oka az, hogy a vállalkozások jogának szervezeti kereteit biztosítja, vagyis a gazdaság működésének meghatározó, befolyásoló tényezője. Ebből eredően az egyik „legélőbb” jogterület, hiszen kötődik a gazdasági élet, a gazdasági viszonylatok milyenségéhez, változásához. A kapitalizmus, a piacgazdaság, a nemzetközi kereskedelmi viszonyok tágulásával európai és közösségi jogon belül való szerepe megnőtt, jelentősebbé vált. A társasági jog az európai jogokon belül civiljogi kategória. Az polgári jogon belül a társaság a személyi jog része is, hisz a társaságok jogi személlyé válnak, így jogalanyokká lesznek és a jogalanyiság alapvető formáit is megtestesítik. A társasági jog az egyik olyan jogterület, amely lépést tud tartani önálló jogként a gazdasági kapcsolatok egyre erőteljesebb nemzetközivé válásával, kiszélesedésével és az ezzel együtt megjelenő globalizációval. A nemzeti jogok egymáshoz közelítése e jogterületen nem csak európai méretben, hanem világméretben is megindult.