Bihar vármegye sárréti járása leírása

Szerző: O'sváth Pál
Bihar vármegye sárréti járása leírása
Bihar vármegye sárréti járása leírása - adatlap
Méretek: SZ: 14cm M: 24cm
Kiadó: Helikon
ISBN:9789632271972
Kiadás éve: 2009
Oldalszám: 605
Borító: keménytáblás
4,300 Ft-os megtakarítás!:) Most 86%-kal olcsóbb!
Eredeti ár: 4,990 Ft
Könyvudvar ár: 690 Ft
Darab: Kosárba tesz
20 éve változatlanul
a legalacsonyabb árak
Megrendelését akár
ingyenes szállítással is kérheti!
Több mint 43 ezer
Facebook rajongó
Biztonságos kapcsolat adatait bizalmasan kezeljük

1875-ben jelent meg Osváth Pál csendbiztosnak a Sárréti járás történetét, népének kultúráját, neves személyiségeit bemutató kötete, melynek hasonmás kiadását tartja most kezében a tisztelt Olvasó. Illetve nemcsak ezt a munkát, hiszen az eredeti könyvet érdekes tanulmány kíséri, rövid összefoglalást adva a szerző, Osváth Pál kalandos életútjáról, a mű megszületésének körülményeiről és hatásáról. Név- és helynévmutató, az életrajzi események időrendi táblázata, valamint a tájra jellemző kifejezések és latin szavak magyarázata zárja az összeállítást. A könyvet egy családtörténeti sorozat első kötetének szánja a kései utód, Osváth György, s ez méltán számíthat a széles nagyközönség érdeklődésére. A csengerújfalusi Osváthok és közeli rokonaik közül ugyanis - a család 600 éves fennállása óta - sokan jelentős alakítói, máskor elszenvedői voltak a magyar történelem egy-egy sorsdöntő korszakának. Megérdemlik, hogy ismerjük nevüket, életútjukat.

be
5 ( 5 / 5 )
A kalandos életű Osváth Pál – miután részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Buda visszafoglalásában, bujdosni kényszerült a Sárréten. A Szent István által alapított Bihar vármegye valamikor Magyarország harmadik legnagyobb területű vármegyéje volt („Biharország”). Sárrétnek nevezett óriási, mocsaras, nádas, ingoványos területét (valamikor kb. 150 ezer hold!) a Berettyó, a Hortobágy-Berettyó és a Körösök vize hozta létre. Mégis, már a honfoglalás előtt is éltek emberek, innen indult a Vata-féle pogánylázadás; és itt található a mesékből ismert Hencida település is (amitől „Boncidáig” – a Kolozs megyei Bonchidáig – folyt a „sárga lé”, vagyis a húsleves a mesehősök lakodalma idején…) A lakosság rideg állattartással foglalkozott, a szinte járhatatlan utak megnehezítették a közlekedést, de segítettek a bujdosók és betyárok elrejtésében. Olyannyira, hogy a megromlott közbiztonság miatt Osváth 1859-ben pandúr, illetve a pandúrok vezetője, híres csendbiztos lett, éppen a Sárréten – így még jobban megismerte ezt a vidéket. Kik voltak a pandúrok, akik közé Osváth Pál is beállt? A törvényhatóságok polgári szervei, irányítóik a csendbiztosok. Feladataikat a megyék határozták meg. A pusztákon, gyéren lakott helyeken szemmel tartották a feltűnő idegeneket, feljegyezték a gyanús emberek adatait, felügyelték a kutakat, felügyelték az útépítéseket, a töltéseket, gátakat, ha kellett, nyomoztak is, üldözték a bűnözőket. Aki többet szeretne még olvasni a korabeli kisnemesség életéről (akik közé Osvát Pál is tartozott), gyakran bűnöző életmódjukról (amit Osváth is üldözött), ajánljuk a Rubicon cikkét. http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/a_nemesi_tradiciok_kodkepe_kisnemesek_a_rendiseg_utolso_evtizedeiben

Írjon véleményt a termékről

Az Ön neve:


Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz           

Írja be az ellenőrző kódot:



Mások ezt vették még