Úgy gondoljuk, egy várost legalább annyira meg lehet ismerni vendéglátóhelyei, mint mondjuk középületei, múzeumai, kulturális eseményei által. A kocsmák - ne féljünk nevén nevezni ezeket az intézményeket - ugyanis elsősorban a város lakóit és csak másodsorban a turistákat, a messziről jötteket szolgálják. Ezért változik a sörözők-borozók-éttermek-lokálok arculata, hangulata kerületenként: ahogy alkalmazkodik a közönség a vendéglátóhelyhez, úgy alkalmazkodik arculatával a kocsma is a környékhez. A globalizáció ezen a téren is érezteti hatását, "trendi" helyet ma már bárhol találhatunk, de az autentikus vendéglátás ma is saját környezetéről árulkodik.
Könyvünk ezért - reményeink szerint sajátságos útikalauzként -, ebből a nézőpontból igyekszik képet festeni fővárosunkról, lehetőség szerint minél többet mesélve Budapest többi arcáról is.
A válogatás természetesen szubjektív, 70-80 vendéglátóhelyen keresztül nem lehet bemutatni a magyar főváros mintegy 8000 ilyen célt szolgáló kocsmáját, sörözőjét, pubját, caféját, éttermét, szállodai bárját, hogy a kifőzdéket, kávéházakat, presszókat és a kevés számban megmaradt talponállókat ne is említsük.
Bevalljuk, némi elfogultság a sörök ügyében is vezetett bennünket: a város egyetlen működő sörgyára, a kőbányai, előnyt élvezett a válogatáskor. Arról nincs pontos adatunk, hogy melyik sörből mennyi fogy Budapesten, és azt sem kontrolláltuk, hogy melyik sörgyár hány kocsmában van jelen, mindössze némi lokálpatriotizmus vethető szemünkre, de azért a számottevő sörözők szerintünk említésre kerülnek könyvünk lapjain. Igyekeztünk úgy válogatni, hogy ne hiányozzanak a régi, patinás helyek, az elegáns éttermek, a kisvendéglők és a valódi sarki kocsmák se. Természetesen, hetvenöt másik helyet kiválasztva is meg lehetett volna írni ezt a könyvet, de azokat talán majd a következő kiadásban... (Kovács Gábor)
„…az igazi sörivó! Az beül délután négy órakor a legnagyobb melegben vagy a „Ment”-be vagy a „Virágcsokor”-ba, aszerint tudniillik, hogy hol székel az ’extra pohara’, melynek bádogfedelén a monogramja díszlik. Kényelmesen leülepedik egy szellős nád-karosszékbe, kihúzza tarka zsebkendőjét, kétszer egymás után megtörli homlokát jobb kezével, mialatt a ballal domború hasán kigombolja a mellényét.
A pincér ezalatt olyan pozitúrában rohan feléje a tartalmas kriglivel, mint aminőben a levelet vivő trombitás angyal van lerajzolva azokon a jeles műveken, amelyekkel a levélhordók szokatak megajándékozni újévkor. Az igazi sörivó vágyó pillantása a pincér felé fordul a keze előre utána nyúl a habos folyadéknak.
A gyönyör andalító édessége következik…”
Mikszáth Kálmán: Sörivók
TARTALOM
Előszó 5
Budapesti sörtörténet 7
Hajdanvolt sörözők 15
Sörözők Budán és Pesten
Buda északi része 29
Buda déli része 49
Pest belváros 69
Kiskörút-Nagykörút között I. 93
Kiskörút-Nagykörút között II. 115
A Nagykörúton kívül 135
Városliget 165
Budapest közlekedése 176
Sörözők jegyzéke 178
Képek jegyzéke 179