Catullus-olvasatok a XX. századi magyar költészetben
Polgár Anikó tanulmánykötete hároméves intenzív kutatás eredményeinek összegzése, mely feltérképezi a nagy antik költő magyar hatástörténetét a kezdetektől egészen napjaink költészetéig. Kutatásai az alakzatelmélet ihletéséből fakadnak, sajátosan ötvözik a klasszika-filológia és a modern irodalomtudomány látszatra eltérő módszereit.
Polgár Anikó többéves hatás- és fordítástörténeti kutatásait adja közre, munkája szerencsésen ötvözi a klasszika-filológia és napjaink irodalomtudományának módszereit. A könyv a műfordítás és intertextualitás négy alapalakzatát veszi alaposabban szemügyre, a domesztikációt, az integrációt, a rekonstrukciót és az applikációt.
A 20. században a Catullus iránti érdeklődést nemcsak a hagyományos értelemben vett fordítások elburjánzása (Csengeri János, Babits Mihály, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Gulyás Gábor, Devecseri Gábor, Rónai Pál, Vas István, Dsida Jenő, Horváth István Károly stb. művei) jelzi, hanem azok a Catullus magyar irodalombeli meghonosítására tett kísérletek is, melyek az intertextuális viszonyok különféle módozatait artikulálják (pl. Füst Milán Catullus című drámája, Faludy György Catullus-átköltései, Rákos Sándor Catullusi játékok című ciklusa, Géher István Mi van, Catullus? című verskötete, Kovács András Ferenc Catullus hatását is mutató Calvus-fordításai).
“Polgár Anikó könyve hasznosítható támpontokat nyújt a fordításirodalom tanulmányozásához, az antikvitásélmény változásainak érzékeltetéséhez és nem utolsó sorban a 20. század végi költészet hagyományfelfogásának elemzéséhez — tanár és diák számára egyaránt.“ (H. Nagy Péter)