Talán a legszerencsétlenebb sorsú magyar festő Derkovits Gyula. Mindössze negyven évet élt, de ezalatt béna bal kézzel, életre szóló tüdőbajjal, sikerei ellenére szinte egész életében nyomorogva, létrehozta sajátosan egyéni művészetét, s életműve a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alkotása.
Témáit a hétköznapi életből vette, a szegény embert és környezetét festette meg, de a természet is megjelenik képein, s főleg karakterisztikus alakjai mély benyomást keltenek. A grafikai és festészeti technikának, de még a kisplasztikák készítésének is nagy mestere volt, fametszet, rézkarc egyaránt került ki a keze alól. 1928-ban a Lukács György megbízásából elkészítette a korabeli magyar grafikai művészet egyik jelentős alkotását, a 12 fametszetből álló Dózsa György-sorozatot, mely későbbi korok grafikusnemzedékére is erősen hatott.