Forrai Katalin könyve, az Ének a bölcsődében nagyon alapos szakkönyv. Logikusan felépített gondolatmeneteit laikusként is könnyen lehet követni, mindenki számára érthetően ír.
A könyv első öt fejezetében az alapfogalmakat tisztázza, többek között olyanokat, hogy milyen zenei hangokkal találkozik egy kisbaba, mi a jelentősége a dajkanyelvnek, miért fontos az éneklés, milyen dalok nemkívánatosak bölcsis korban. Külön fejezetbe került a gyermekek zenei fejlesztése a különböző életkorokban.
A könyv másik felében több, mint 250 dal található, kottával, szöveggel, ritmusjelöléssel. Azok számára, akik belső hallással nem tudják kiénekelni a dalokat, nagy segítséget jelenthetnek a dalok sorszáma alatt található szolmizációs szótagok. Ezekkel egy ötfokú metallofonon - a ráírt betűket követve - ki lehet ütögetni a dallamot.
A dalok csoprtosítása a következő:
Felnőtt játéka a kicsi gyermekkel
Állatokról szóló dalok, mondókák
Ünnepek, évszakok, köszöntők
Egyéb mondókák és dalok
A könnyebb tájékozódást segíti a dalok után található betűrend szerinti-, és a játékforma és szövegtartalom szerinti mutató.
Fülszöveg:
A gyermek születése pillanatától figyel, utánoz, tanul. Érdeklődve hallgatja a zenei hangokat, majd maga is hangicsál, énekelni kezd. Az éneklés és játék öröme életre szóló élményt jelent, ezért hasznos az olyan tájékoztató útmutató és zenei anyag, amely a legkisebbek zenei neveléséhez nyújt segítséget.
Forrai Katalin könyve Kodály Zoltán nevelési elveire épül és kiegészítője az Ének az óvodában c. könyvnek. A szerző dalokat, illetve mondókákat az anya és gyermek bensőséges kapcsolatára építve, a néphagyományból válogatta össze.
Az Ének a bölcsődében, az óvodás énekkönyvhöz hasonlóan, szülőknek és nevelőknek szól. A benne található játékok és jó tanácsok hozzásegítenek ahhoz, hogy a gyermekekkel életkoruknak megfelelően foglalkozzunk, s hogy a sok szép élmény hatására a kicsinyek zeneileg érdeklődő, kiegyensúlyozott, derűs emberekké váljanak.
Szakmailag ellenőrizte: M. Dietrich Helga
Bevezető
„Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak a testét adja a gyermekének, lelkét is magából építi fel.” „A nevelő nem lehet el a játékok beható ismerete nélkül. Szomorú gyermekkora nyomait holtáig viseli, aki úgy nőtt fel, hogy nem volt része bennük. Annak nincs sürgősebb teendője, mint utólag megtanulni, beleélni magát, mert enélkül nem férkőzik a gyermek lelkéhez. Csak itt látja, hogyan tükröződik a világ a magyar gyermek lelkében.”
KODÁLY ZOLTÁN
Ez a könyv a bölcsődék számára, gondozónőknek készült. De segítséget ad azoknak a szülőknek, akik gyermeküket otthon nevelik, és azoknak is, akik a bölcsőde zenei nevelő hatását megerősíteni, kiegészíteni kívánják. A család és a bölcsőde együtt sokat tehet annak érdekében, hogy e fogékony korban a kicsinyek zenei érdeklődését felkeltse, az énekes játékokkal örömet szerezzen, és kedvet ébresszen az utánzásra, együtt énekelgetésre. Ez a közös hatás előkészíti, megalapozza a zenei nevelést; hozzájárul ahhoz, hogy a kicsinyek – akik a jövőben apák és anyák lesznek – a zene hallgatására fogékony felnőtté váljanak, és a játékos kedvet, humort, bensőséges hangulatot, az éneklés örömét majd saját gyermekeiknek is továbbadják.
Budapest, 1985
Forrai Katalin