Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis

Szerző: Harmat Pál
Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis
Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis - adatlap
Méretek: SZ: 16cm M: 23cm
Kiadó: Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem
ISBN:3854210175
Kiadás éve: 1986
Oldalszám: 381
Borító: puhatáblás
Könyvudvar ár: 1,490 Ft
Darab: Kosárba tesz
20 éve változatlanul
a legalacsonyabb árak
Megrendelését akár
ingyenes szállítással is kérheti!
Több mint 43 ezer
Facebook rajongó
Biztonságos kapcsolat adatait bizalmasan kezeljük

A BUDAPESTI MÉLYLÉLEKTANI ISKOLA TÖRTÉNETE, 1908-1983

Sigmund Freud, a pszichoanalízis megalapítója 1918-ban azt remélte, hogy Budapest a mélylélektan központjává válik. Ferenczi Sándort, Freud legközelebbi barátját és küzdőtársát 1919-ben a világ első pszichoanalízis professzorává nevezték ki.
A szép reményeket, azonban sajnos elfújta a történelem. A huszadik századi Magyarországon egymást követték a jobb- és baloldali tekintélyuralmi és diktatórikus rendszerek, de a mélylélektan iránti ellenséges beállítottság - néhány rövid évtől eltekintve - mindig megmaradt. Amikor Benedek István a magyar pszichológia történetét rémtörténetnek nevezte, minden bizonnyal a mélylélektanra is gondolt.
Kevesen tudják, hogy a matematikusokon kívül egyetlen magyar tudomány sem adott annyi nagy tudóst az emberiségnek, mint a pszichoanalízis. A magyar mélylélektan süllyedőben lévő kincsesbánya. Ennek a könyvnek - amely az első magyar pszichológiatörténeti monográfia - az a feladata, hogy segítse a süllyedésből felhozni, ami értékes és megőrzésre méltó.
Harmat Pál 1947-ben született Budapesten. A magyar fővárosban végezte tanulmányait is, 1973-ban avatták a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen orvosdoktorrá. Ezután különböző budapesti kórházakban dolgozott és tüdőgyógyász szakképesítést szerzett.
1979-ben külföldre távozott és Ausztriában telepedett le. 1980 óta egy alsóausztriai pszichiátriai kórházban dolgozik elmegyógyászként. Számos tudományos közleménye jelent meg magyar és nyugati szakfolyóiratokban. Érdeklődési területei: Pszichoanalízis, orvosi szociológia, öngyilkosságok és alkoholizmus. A nyugati magyar lapok, mint az Irodalmi Újság és az Új Látóhatár rendszeres munkatársa. 

TARTALOM

Bevezetés 7
Előszó 13
Freud és a pszichoanalízis születése 17
Ferenczi találkozik Freuddal 25
Ferenczi ifjkora 25
Ferenczi a pszichoanalízis hívévé válik 29
Bekapcsolódás a mélylélektani mozgalomba 32
A pszichoanalitikus mozgalom születése 37
Elmélyülő kapcsolatok 38
Szakíts Juggal 41
Ellenállás Magyarországon 42
Baloldali rokonszenv 46
Társadalomtudományi érdeklődés 49
Hatás a szépirodalomra 54
Tetszhalál és feltámadás (1914-1920) 62
Háborús bonyodalmak 62
A budapesti kongresszus 65
A Monarchia szétesése 68
A Tanácsköztársaság 70
Megtorlás, Freund Antal halála 74
A húszas évek - A budapesti iskola fénykora 78
Pszichoanalitikus mozgalmi élet 80
Ferenczi Amerikában 82
Nemzetközi kapcsolatok 85
Ferenczi elméleti munkássága 87
Valóságérzék, én-pszichoanalízis 92
Szexológia, okkultizmus 97
Kolnai Aurél munkássága 100
Hollós és a pszichiátria 102
Hajdu Lilly és a Lévy-házaspár 109
Ferenczi és Freud Elhidegülése 111
Ferenczi technikai újításai 111
Ferenczi és Rank együttműködése 116
Intrikák, feszültségek 120
Ferenczi halála 124
Az individuálpszichológusok 131
Máday István 131
Branchfeld Olivér 133
Két marxista: Kulcsár és Székely 134
Vita a világbékéről 136
Az aktív analitikusok 139
Gartner Pál és Szinetár Ernő 141
A harmincas évek 144
Hermann Imre munkássága 144
Ferenczi és a gondolkodáslélektan 149
A pszichoanalitikus mozgalom 150
A pszichoanalízis és a marxizmus 154
A Korunk és a pszichoanalízis 159
Freudomarxisták 163
A mélylélektan és a világháborúk közötti szépirodalom 166
József Attila, Bálint György 174
Németh László 180
Németh Andro, Vas István 184
Írók a mélylélektan vonzásában 187
Szondi Lipót és a sorsanalízis 191
Szondi magyarországi pályája 191
Deportálás, letelepedés Svájcban 196
A sötétség évei (1938-1945) 201
Fokozodó szorításban 201
Keresztény zsidómentők: Almásy Endre és Rajka Tibor 203
Üldözések, gyilkosságok 205
Az emigráció 209
Abraham Brill, az amerikai pszichoanalízis magyar úttörője 209
Alexander Ferenc, a pszichoszomatika megalapítója 212
Radó Sándor és a női szexualitás 214
Egy "osztrák magyar": Melanie Klein 217
Bálint Mihály és a pszichoanalízis az általános orvoslásban 223
Bak Róbert és a József Attila-dráma 227
Spitz Árpád René, a gyermek-pszichoanalízis nagyja 230
Rapaport Dávid, Balkányi Sári, Gyömrői Edit 232
Wagner Lilla és a Petőfi-könyv 233
Róheim Géza és az etnopszchoanalízis 235
A többi emigráns 240
Jung tanítványa, Jacobi Jolán 241
Szász és az antipszichiátria 242
Szende Pál és Mannheim Károly: két szimpatizáns a társadalomtudósok köréből 244
A másodvirágzás évei (1945-1948) 246
Érdeklődés a társadalmi kérdések iránt 246
Hivatalos kapcsolatok, egyetemi oktatás 250
Pszichoanalízis és kereszténység 254
Tudományos munka, klinikai érdeklődés 255
Pszichoanalitikus gyermeklélektan: Ligeti Magda, Libermann Lucy, Hermann Alice 257
Ismét a periférián 260
Ideológiai támadások: Tariska, Pálóczi-Horváth, Vértes György 261
A lélekbúvár 265
Az egyesület felszámolása, letartóztatások 269
A pszichoanalízis az 1948-49 utáni Magyarországon 274
A Lukács-kör és a pszichoanalízis 275
A pszichoanalízis mítosszá minősítése 277
Pszichoanalíziskritika a pszichológia és az ideológia között 279
A szovjet Freud-kritika recepciója 281
Negatív asszociációkeltés: valás, fellazítás, hamis tudat 286
A pszichoanalízis fennmaradása 290
A pszichoanalízis-ellenesség társadalmi háttere 294
Ambivalencia az ideológiai enyhülés során 298
A pszichoanalitikusok társadalomelméleti önkorlátozása 303
A mélylélektan és a második világháború utáni szépirodalom 308
A pszichoanalízis és az esztétika 310
Köszönetnyilvánítás 315
Bibliográfia 317
Tárgymutató 359
Névmutató 365

Nincsenek vélemények ehhez a termékhez.

Írjon véleményt a termékről

Az Ön neve:


Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz           

Írja be az ellenőrző kódot:



Mások ezt vették még