Hegymegi Kiss Áron Tiszántúl millennium kori püspöke

Hegymegi Kiss Áron Tiszántúl millennium kori püspöke
Hegymegi Kiss Áron Tiszántúl millennium kori püspöke - adatlap
Méretek: SZ: 17cm M: 24cm
Kiadó: Helikon
ISBN:9789632273648
Kiadás éve: 2012
Oldalszám: 408
Borító: keménytáblás
4,200 Ft-os megtakarítás!:) Most 84%-kal olcsóbb!
Eredeti ár: 4,990 Ft
Könyvudvar ár: 790 Ft
Darab: Kosárba tesz
20 éve változatlanul
a legalacsonyabb árak
Megrendelését akár
ingyenes szállítással is kérheti!
Több mint 43 ezer
Facebook rajongó
Biztonságos kapcsolat adatait bizalmasan kezeljük

A Hegymegi Kiss család eredete visszanyúlik a XV. századba, mikor is címeres levelet nyertek, ez azonban eddig még nem került elő. Hétszilvafás köznemesi gazdálkodó családként éltek Hegymegen, egy kis faluban Felső-Borsod határán, s az idők folyamán összeházasodtak a helybeni családokkal: Hegymegiekkel, Törökökkel, Balassákkal, Jakabháziakkal, Kancsurokkal, Szendyekkel, Barakonyiakkal. Részt vettek a vármegye közéletében és az ország harcaiban is.

A XVI. század végén a Hegymegi Kissek áttértek a református hitre. A reformátusság mind a mai napig meghatározó szerepet játszik a család eszmevilágában. Kevés olyan magyar család van, mely annyi lelkészt adott volna a Református Egyháznak, mint a Hegymegi Kissék.

Ugyanakkor mélyen elkötelezettek voltak a nemzeti függetlenség, a magyarság érdekvédelme ügyében is. Első név szerint ismert ősük, Albert (1666–1704), Thököly Imre hadnagya, majd II. Rákóczi Ferenc ezeres kapitánya volt, ki Esze Tamással együtt 600 kuruc élén fogadta a fejedelmet a Vereckei-szoroson 1703-ban és vezette az első időkben a tiszántúli hadjáratot. Személye és életútja a család további történetére is hatást gyakorolt.

Hegymegi Kiss Áron gondolatvilágának megértéséhez szükséges tudatában lennünk ennek a kettősségnek, mely olyannyira áthatotta családja eszmeiségét. Nagyapja, apja és nagybátyja is református lelkészek voltak, tehát életpályája szinte elő volt írva. Ugyanakkor, mikor felharsantak a trombiták, elsők között csatlakozott a szabadságharc seregéhez mint tábori pap. A szabadságharc leverése után hosszú ideig bujdosnia kellett, mert halálos ítélet volt ellene érvényben. Később is megmaradt Kossuth Lajos hűségén. A kiegyezés után azonban úgy látta, hogy az ország történelmének új fejezetéhez érkezett, és felemelkedésének záloga a Monarchia fennmaradása és a belső béke. Így a Kossuth-hűséget összeegyeztethetőnek tartotta a király-hűséggel, Ferenc Józseffel, a magyar királlyal szívélyes viszonyt ápolt, melynek eredménye nemcsak nemességének megerősítése, hanem a Lipót-Rend parancsnoki keresztje is lett, mely a Monarchia egyik legmagasabb kitüntetése volt. Ma is megható olvasni az Erzsébet királyné elhunyta alkalmából mondott imáját, megemlékezését.

Hegymegi Kiss Áron rendkívül sok területen tevékenykedett. 49 évig volt Porcsalma lelkésze, 32 éven át esperes és 1892–1908-ig tiszántúli püspök. Vezető személyisége lett a pátens küzdelmeknek, és elszánt védője a protestáns egyházak autonómiájának. 1872-ben az Egyetemes Konvent tagja lesz. Templomok, tornyok, iskolák sorát építtette fel. Történelmi és irodalmi tevékenysége kiterjedt a zsinatok szövegének fordítására és értelmezésére. Költő volt, bár maga erről úgy vélekedett, hogy nem az, csak költők barátja. Részt vett a vármegye közéletében és élete végén a főrendiház munkájában is.

Mint szónok a világos beszédre törekedett, így igehirdetéseit többször is publikálták. Érces, magával ragadó hangja volt. Személyét tiszteletet parancsoló méltóság jellemezte, magas alakja, hófehér haja, magyaros profilja, magatartása fejedelmi volt. Megnyilatkozásaiban mindig mérsékelt, megértő, kiegyensúlyozott és bölcs igyekezett lenni. Ökumenikus lelkisége óriási népszerűséget biztosított számára.

A Debreceni Kollégium egyetemmé való fejlesztése volt egyik fő célja. Gyakran megjelent a Kollégiumban, és jó kapcsolatokat ápolt a diákokkal. Apám, László, aki Erzsébet nevű leányának a második gyermeke volt, különösen a szívéhez nőtt. Apám 16 éves volt, mikor püspök nagyapja elhunyt. Nagyapai szeretete jeléül számos személyi tulajdonát ráhagyta. Így apám örökölte Bibliáját, Ferenc József császár-király nemességmegerősítő oklevelét, a Lipót-Rend parancsnoki keresztjének adományozó oklevelét, az esperesi kinevezéséhez gratuláló díszoklevelet a Tiszántúli Református Egyházmegyétől, valamint több, személyéről készült festményt. Apám mindig csodálattal és szeretettel emlékezett meg róla.

O’sváth György

Nincsenek vélemények ehhez a termékhez.

Írjon véleményt a termékről

Az Ön neve:


Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz           

Írja be az ellenőrző kódot: