Bár a terror fogalma ugyan a nagy francia forradalom egyik vadhajtásaként vált közismertté, a terrorizmus nem újkori és nem újkeletű jelenség. Megítélése sem egyöntetű, hiszen akit az egyik oldalon terroristának minősítenek, azt mások esetleg hősnek (szabadságharcosnak, partizánnak stb.) tarthatják.
Hol van a határ a hős és a terrorista között? Erre próbál meg kötetében választ adni a szerző, mégpedig egy nagyívű történelmi kitekintés keretében, hiszen a nemzetiségi, politikai és vallási jellegű leszámolások, megtorló akciók szinte egyidősek az emberiséggel.
Elsőként az arab népekkel és az iszlám vallással kapcsolatban vizsgálódik, hiszen napjainkban a legtöbben őket hozzák összefüggésbe a témakörrel. Cáfolja a tévhitet, miszerint Mohamed tanai bármilyen módon is alapjául szolgálhatnának a terrorista akcióknak, majd az arab és az iszlám történetét mutatja be a próféta halálától napjainkig, különös tekintettel az 1945 utáni közel-keleti helyzetre, s felvázolva minden érintett szereplő bűnlajstromát a gyarmatosító britektől az izraelieken, az amerikaiakon és a szovjeteken át a különféle politikai és vallási irányzatokat képviselő muszlim és arab csoportosulásokig.
Az olvasmányos fejezetekben helyet kapott Irán és Afganisztán is, de olvashatunk a szomáliai kalózokról, az 1965-ös indonéziai tömegmészárlásokról, a Tamil tigrisekről, az indiai vallási és nemzetiségi viszályokról, az ETÁ-ról, a Vörös Hadsereg Frakcióról, az olasz Vörös Brigádokról, az IRÁ-ról, a délszláv háborúkról, illetve 2001. szeptember 11-ről is.