A Hóviharral - a nagysikerű Jég-trilógia után - immár trilógiává teljesedik Szorokinnak az a groteszk, futurisztikus regénysorozata is, amelynek korábbi tagjai Az opricsnyik egy napja és a Cukor-Kreml voltak. Szorokin, a meglepetések nagymestere azonban ismét formát és nyelvet vált. Ezúttal a klasszikus orosz irodalom előtt tiszteleg azzal, hogy egyik legalapvetőbb toposzát újítja fel: Puskintól kezdve Tolsztojon és Csehovon át egészen Alekszander Blokig úgy jelenik meg a mindent lelassító vagy megállító, ugyanakkor felkavaró, az emberi életet és terveket törvényszerűen felborító hóvihar, mint az orosz élet jelképe és valósága egyszerre. A 18-19. századi nagy orosz klasszikusok hangján megszólaló történet főhőse, az orvos Garin akár egy Csehov-novellából is átléphetett volna ebbe a történetbe. Ám most sem marad el a jellegzetesen szorokini csavar: apránként, fura ultramodern eszközök váratlan feltűnése kapcsán lassacskán megértjük, hogy nem is a múltban járunk, hanem abban a különös szorongató és groteszk szorokini jövőben, amelyben az orosz múlt elemei különös új dolgokkal vegyülnek. Garin küldetése: a gyógyírt jelentő vakcinával el kell jutnia abba a faluba, amelynek lakóit egy ismeretlen, Bolíviából származó vírus tizedeli, amely zombiszerű lényekké változtatja a fertőzötteket. Ám Garin nem tud elérni a faluig: magával ragadja az orosz hóvihar. A lenyűgözően fordulatos regény hőse egyre különösebb kalandokon esik át Szorokin bizarr orosz-kínai 21. századában.