Iratok a magyar-amerikai kapcsolatok történetéhez 1957-1967

A Kádár-korszak külpolitikáját alapvetően két tény határozta meg: a kétpólusú világrend, vagyis a nagyhatalmi szembenállás, valamint, hogy a szocializmus és a kapitalizmus küzdelme a nemzetközi színtéren is folyt. A kötetbe válogatott 164 dokumentum szövege e tényeket támasztja alá, valamint arra enged következtetni, hogy a magyaramerikai kapcsolatok alakulására erősen hatott a mindenkori szovjet-amerikai viszony. A magyar diplomácia alapvető célja mindezek függvényében az volt - írja a bevezetésben Borhi László, a kiadvány szerkesztője egy 1958as keltezésű dokumentumra hivatkozva -, hogy arra késztessék az USA vezetését, változtasson szocializmusellenes politikáján. Később a kubai válság, a vietnami háború gátolta a két ország viszonyának javulását, továbbá olyan tényezők is belejátszottak, mint pl. a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty bíboros, prímás sorsa, vagy az 56 utáni megtorlás bebörtönzöttjeinek amnesztiája stb. A dokumentumok még azt is érzékeltetik, hogy a magyar párt- és állami vezetés nem volt egységes az amerikai kapcsolatok kérdésében, a 'keményvonalasok' az 'elvhű' kiállásokat szorgalmazták, míg a gazdasági szempontokra is figyelők (pl. Fock Jenő) a közeledés mellett foglaltak állást. A vaskos forrásgyűjtemény első dokumentuma a magyar Külügyminisztérium 1957 februári angol nyelvű jegyzéktervezete Edward Wailes követ eltávolításáról; az utolsó, a 164. sorszámú irat Péter János külügyminiszter 1967 decemberi javaslata az MSZMP KB számára a magyar-amerikai tárgyalások jövőjéről. Az iratok között van követi, ügyvivői jelentés, hivatalos diplomáciai jegyzék, illetve válaszjegyzék, külügyminisztériumi feljegyzés, tervezet, jelentés, politikai és párthatározat, jegyzőkönyv stb., túlnyomó többségük magyar forrásból származó. A dokumentumok mindig eredeti nyelven szerepelnek, az angol nyelvűek magyar fordítása a Függelékben található meg. Magyarázó jegyzetek, levéltári lelőhely-adatok kísérik a forrásokat, amelyek a két ország diplomáciai kapcsolatain túl érzékeltetik a tágabb világpolitikai aspektusokat is