Károlyi, a vörös gróf - A magyar történelem rejtélyei 14.

A magyar arisztokrácia felső köreibe tartozó Nagykárolyi Károlyi Mihály Ádám György Miklós (1875 – 1955) - politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök, emigráns baloldali, a második világháború után rövid ideig nagykövet - konzervatív arisztokratából vált radikális demokratává és ellenzéki politikusként a Monarchiában fennálló rendszer kérlelhetetlen kritikusává, majd az őszirózsás forradalom és az első magyar polgári demokrácia vezetőjévé, emigrációba vonulva pedig a kisantant, majd a sztálinista Szovjetunió munkatársává. A második világháború után több évtizedes emigrációból hazatérve rövid ideig párizsi követ volt, de 1949-ben Rajk László letartóztatásának hatására ismét emigrációba vonult. Bírálói „vörös grófként” szokták emlegetni. A Horthy-korszak idején Franciaországban, majd 1949-től haláláig szintén francia emigrációban élt.

Ha volt hibája, talán az idealizmusa: a jó szándékot tételezte fel az emberekről, a változásokban a jobbítási lehetőséget látta meg. Nem tartozott azok közé, akik vizet prédikálnak és bort isznak: nemcsak meghirdette a földosztást, hanem saját birtokaival kezdte, úgy, hogy mások nemigen követték a példáját...

Írjon véleményt a termékről