Kettős kivándorlás (Budapest - Berlin - New York 1919-1945)

Szerző: Frank Tibor
Kettős kivándorlás (Budapest - Berlin - New York 1919-1945)
Kettős kivándorlás (Budapest - Berlin - New York 1919-1945) - adatlap
Méretek: SZ: 17cm M: 24cm
Kiadó: Gondolat
ISBN:9789636936082
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 390
Borító: keménytáblás
3,510 Ft-os megtakarítás!:) Most 78%-kal olcsóbb!
Eredeti ár: 4,500 Ft
Könyvudvar ár: 990 Ft
Darab: Kosárba tesz
20 éve változatlanul
a legalacsonyabb árak
Megrendelését akár
ingyenes szállítással is kérheti!
Több mint 43 ezer
Facebook rajongó
Biztonságos kapcsolat adatait bizalmasan kezeljük

Ahogy e könyv levéltári anyagának gyűjtése előrehaladt, úgy vált számomra egyre világosabbá, hogy a sok-sok megvizsgált, kisebb-nagyobb irathagyaték mintha egyetlen történetet segítene feltárni. Mintha a szereplők pályaképe egy közös életúttá állt volna össze. Egyre inkább úgy éreztem, hogy nem az egyes egyének személyes történetét, hanem a vizsgált emigránscsoport egészének életrajzát kell megírnom, azaz prozopográfiát.
A kivándorlás fő oka az 1918-1920 közötti időszak egészének katasztrófasorozata volt, azaz az I. világháború elvesztése, az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság, az ellenforradalom, a trianoni békeszerződés és a numerus clausus törvény. Kitűnt, hogy a vizsgált korszak magyar emigránsainak túlnyomó része nem közvetlenül ment az Egyesült Államokba: ez a kivándorlási hullám - nyelvi, politikai, társadalmi okoknál fogva - először a német nyelvterületre, azon belül is Németországba vezetett. Az ekkori kivándorlók nagyobbrészt (de nem kizárólag) zsidó származású magyarok voltak, akik a weimari Németországban jó fogadtatásra, rendes megélhetésre, színes kultúrára és virágzó tudományosságra találhattak. Hitler hatalomra kerülése, 1933 után az ott élő zsidómagyaroknak tovább kellett vándorolniuk, és útjuk közvetve-közvetlenül az Egyesült Államokba vezetett. A nácizmus előli menekülésre mintegy rávetítette árnyékát a Magyarországról történt korábbi eltávozás. Innen e könyv címe, a kettős kivándorlás gondolata, amely egyre tudatosabban irányította kutatómunkámat.
Az amerikai társadalom általánosságban nem szívesen látta a zsidó-német bevándorlóhullámot, s jellemezően csak a legkiemelkedőbb, s ekként az Egyesült Államoknak leginkább hasznos személyiségek számíthattak befogadásra. Akik Amerikába igyekeztek, és különösen akik végül bejutottak, számíthattak a nemzetközi szervezetek, az amerikai civil szféra, az alapítványok segítségére. Ezek a bevándorlók azután többnyire eltökélten és sokféle formában szolgálták az Egyesült Államok hadicéljait, a náci Németország és szövetségeseinek legyőzését.
A kiemelkedő emigránsok körül nagyszámú tehetséges szakember mozgott, s az egész emigráció társadalomtörténetének feltárása csak a géniuszok és a dolgosak, a kivételesek és az átlagosak együttes bemutatása révén valósítható meg. Könyvem ezért igyekszik kiemelni és megrajzolni azt a kapcsolati hálót, társastársadalmi rendszert, amely az emigránsokat egymással is összekötötte, és bekapcsolta a befogadó közegbe is.

TARTALOM

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 9
BEVEZETÉS 13
I. A „MAGYAR GÉNIUSZ" TÁRSADALMI
SZERVEZŐDÉSE 21
A túlélés titka 21
Problémamegoldás a magyar történelemben 21
A környezet: a „köztes térség" 24
A magyar kreativitás 28
A századfordulós Budapest vegykonyhája 31
Egy főváros születése 31
Családi háttér: apák és fiúk 35
Az asszimiláció felé 37
Kikeresztelkedés 40
Áttérések Magyarországon az I. világháborúig 42
Iskolázás 45
A német gimnázium honosítása 45
A Mintagimnázium 47
A fasori evangélikus gimnázium 52
A modern magyar matematikaoktatás születése 56
A teremtés kora: Liszt Ferenc és a Zeneakadémia 59
A zsenialitás vonzásában 62
II. A MAGYAR TRAUMA ÉS AZ EMIGRÁCIÓ
KEZDETEI, 1919-1920 67
Az 1919-es vízválasztó: társadalmi feszültség és értelmiségi exodus 67
Távozás Magyarországról 81
A holnap világa 86
A modern műsorösszeállítás úttörője: Szigeti József 87
„Új látásmód": Moholy-Nagy László 92
III. A MAGYAR BERLIN, 1919-1933 99
Magyarország és a német kultúra 99
Utak Pannóniából 105
Kísérlet a hazacsábításra 113
„Amerikanisierung " 116
„A szellem utolsó ünnepi symposionja" 119
Berlin 1933: egy korszak vége 123
Európai lehetőségek 128
IV. MAGYARORSZÁG ÉS A SZELEKTÍV
BEVÁNDORLÁS AZ USA-BA 134
Az I. világháború: a 100 százalékos amerikaiság felé 134
Az amerikai kiválasztási elv 137
A kvótatörvény hatásai 143
Magyarország és a „nemzeti eredet" elve 145
Az amerikai bevándorláspolitika bírálói 148
A magyarok bebocsátása a háború első éveiben 155
A kvótatörvényektől az egyéni képviselői indítványokig, 1939-41 158
New York: a bevándorlók kapuja 164
Idegengyűlölet és antiszemitizmus New Yorkban 169
New York, az intellektuális város 175
Magyar bevándorlók New Yorkban: zsidók és keresztények 179
A beilleszkedés kínjai 186
V. „INCIPIT HITLER": KETTŐS KIŰZETÉS,
KETTŐS TRAUMA 192
Mindig útra készen: Szilárd Leó többszörös száműzetése 192
Budapest 193
Katonai szolgálat és személyi identitás 195
A szorongás gyökerei: menekülés Berlinbe 196
Berlin, 1920-1933 198
Szilárd mentőakciói 202
Polányi Mihály kopernikuszi fordulata 207
Tétova menekülés Angliába 207
Amerikai minták a kapcsolati hálók kiépítéséhez 211
Vészhelyzet és társadalmi felelősség 218
Kvótatörvény, vízumpolitika és Magyarország 220
Intézmények mentőakciói 222
The League of Nations High Commission for Refugees
[A Népszövetség Menekültügyi Főbiztossága] 228
The Emergency Committee in Aid of Displaced Foreign Scholars
[Válságbizottság az elbocsájtott külföldi tudósok megsegítésére] 236
The Emergency Rescue Committee, Inc.
[A Menekültügyi Válságbizottság] 251
The American Council for Emigrés in the Professions
[Emigráns Szakemberek Amerikai Tanácsa] 252
The Rockefeller Foundation
[A Rockefeller Alapítvány] 258
New School for Social Research
[A Társadalomkutatás Új Iskolája] 264
The Carnegie Endowment for International Peace
[A Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért] 271
VI. A PROBLÉMAMEGOLDÁS ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK
HÁBORÚS ERŐFESZÍTÉSEI 274
A heurisztikus hagyomány: Pólya György 274
How to Solve It: A gondolkodás iskolája 275
A Stanfordi Matematikaverseny 285
Alkalmazott heurisztika: Kármán Tódor 287
Hit a haladásban: Neumann János 298
A Manhattan-terv és Szilárd Leó 312
Magfizika 312
Politika kontra tudomány: a háború erkölcsi dilemmái 316
Tudomány kontra politika: a béke erkölcsi dilemmái 322
A nukleáris patthelyzet felé 329
VII. UTÓSZÓ 335
FÜGGELÉK
Amerikai magyar emigránsok listája, 1919-1945 343
Irodalom 353
Képek jegyzéke 373
Névmutató 375

Nincsenek vélemények ehhez a termékhez.

Írjon véleményt a termékről

Az Ön neve:


Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz           

Írja be az ellenőrző kódot: