A csomag tartalma (a linkek új ablakban nyílnak):
Szerzők: Jáchym Topol, Kateřina Tučková, Viktor Fischl, Irena Dousková, Roman Ludva, Jiří Menzel, Szabó G. László
A csomagban lévő hét könyv rövid leírása:
Kátrány
A kortárs cseh irodalom meghatározó alakja, Jáchym Topol regényében a múlt század 50-es, 60-as éveinek cseh társadalmi hangulatát és traumáit idézi fel a groteszk eszközeivel. A történet főhőse az árvaházban nevelkedett, a társadalom kitaszított gyermekei között élő Ilja, aki váratlanul egy katonai kiképzés résztvevői között, majd egy háború zűrzavarában találja magát. Az országot megszálló tankhadosztály Jegorov századossal az élen minduntalan összecsap a felkelőkkel. Az elképzelt és vágyva vágyott otthont, a meseszép világot kutató gyermek tehetetlenül sodródik a harcok közepette, melynek nincsenek győztesei, csak áldozatai. Kicsinyes, rasszista szereplőiből hiányzik bármiféle heroizmus vagy részvét.
A végül menekülni kényszerülő csapat rablott holmival teli repülőgépe lezuhan, és a kisfiú ekként mereng: Írás közben én voltam az, és mégsem én voltam Megírtam az igazat mindenről, amit átéltem. Írtam a csehek és szlovákok háborújáról az öt ország hadseregeivel Annyi kátrányszappan a világon nincs, amennyivel gargalizálnom kellene, ha egyszer is hazudnék. Szürrealisztikus és naturalisztikus leírások váltják egymást a regényben, melyben 68 tapasztalatával a háttérben, egymásba csúszik a múlt és a jelen.
Az Ördög műhelye
Jáchym Topol legújabb regényében ismét (Közép- és Kelet-) Európa 20. századi történelmi és társadalmi traumái körül bonyolódik a történet. Az események két helyszínen játszódnak: a csehországi Terezínben és a Minszkhez közeli Hatinyban, a nácik vezette népirtás egykori emlékhelyein − jelezve, hogy minden szörnyűségnél lehet még szörnyűbb. A holokauszt és a háborús terror túlélő áldozatai, illetve azok leszármazottai mindennel és mindenkivel szembeszállva próbálják „táplálni” a világ emlékezetét. Céljuk az emberiség elleni bűntettek múzeumának létrehozása. Az Ördög műhelye azonban az emberben lakozó gonosz termékévé válik...
Üldözött istennők
A Fehér-Kárpátokban, évszázadok óta különleges, természetfeletti képességekkel megáldott bűbájos asszonyok, „istennők" segítettek a rászorulóknak. Tudományukat vérségi vonalon, anyáról lányra örökítették, továbbadott tudásuk egészen a 20. század '70-es éveiig fennmaradt. A regény főhőse, Dora Idesová, diplomás néprajzkutató maga is a leszármazottjuk. Kutatásokba kezd, hogy kiderítse, mi igaz abból, hogy a náci, illetve a kommunista rendszer is felhasználta az „istennők" tudását. Az élettörténetük felgöngyölítése közben Dora meglepetten tapasztalja, hogy belőle ugyan nem lett „istennő", de maga is részese a sötét tradíciónak, s hogy a múlt komplikáltabb és sötétebb, mint hitte...
Kafka Jeruzsálemben
A kötet a szerző két elbeszélésgyűjteményét tartalmazza, melyek eredeti megjelenése között bár 14 év telt el, mégis valamennyi írás egyformán tükrözi alkotója prózaírói tehetségét. Megkapó, lírai hangvételű, alapos emberismeretéből fakadó nagyszerű jellemábrázolással megírt történetei nemcsak érdekfeszítőek, hanem elgondolkodtatóak is. A könnyednek álcázott, de voltaképpen mély meditációk mögött az élet és halál titkai és rejtélyei foglalkoztatják az írót, és nem utolsósorban az őt alapvetően nyugtalanító kérdés:van-e Isten? Az egész művet mérhetetlen szeretet hatja át a varázslatos Jeruzsálem és annak lakosai iránt. Viktor Fischl e városban szerepelteti eszményképét, az adott fiktív helyzetben szó szerint is utolérhetetlen Franz Kafkát.
Anyegin ruszki volt
Irena Dousková újabb sikerkönyvét tartja kezében a kedves olvasó, mely a 2002-ben, Csehországban „Év könyvé”-vé választott bestseller, a Weöres Csepel folytatása. A történet főhőse, Helena Součková már nem dundi kislány, egy prágai gimnázium érettségi előtt álló osztályában látjuk őt viszont a nyolcvanas évek közepén. Életének humoros, gyakran kisebb-nagyobb bonyodalmakat is magukban rejtő történetei elsősorban az iskola, illetve az „Akmed-csoport” kulturális tevékenységei köré szerveződnek.Olvadás ez már, vagy a normalizáció csúcsa? Nézőpont kérdése.
Irena Dousková önéletrajzi ihletettségű regénye a Gustáv Husák nevével fémjelzett időszak tragikomikus mozaikja, amely az idő távlatából sem veszített semmit abszurditásából. A melankólia, a humor és az irónia finom egyensúlya teszi a művet tartózkodó, empatikus vallomássá, amely ugyanakkor a nyolcvanas évek Prágájának pontos bemutatása is egyben.Az Anyegin ruszki volt magával ragad mindenkit, akinek eleven emlékei vannak a panelszürke Husák-éra normalizációs időszakáról, de azokat is, akik ezeket az éveket már csak hallomásból ismerik.
Szív-fal
A cseh író igazi kultúrtörténeti nyomozásra invitálja olvasóit. Könnyed, szinte zenei lágyságú, mégis életszerű stílusban íródott, ugyanakkor rejtett szimbolikus tartalmakban bővelkedő regényének főhőse Patrik Honzl író, aki a világhírű festő, Josef Hala képeiben fedezi föl a művészet nagy titkát. Kezdetben ő is a szakkritika átlagos érdeklődésével szemléli Hala képeit. Jónak tartja azokat, de nem tudná megmondani, miért. Egy Halával készült beszélgetés, melynek szövege Honzl kezébe kerül, azonban a végletekig fölcsigázza kíváncsiságát, olyannyira, hogy nyomozásba kezd Hala képkidolgozásának, tematikájának varázsát kutatva. A szálak Toszkánába vezetnek, egy 13. századi gótikus festményhez, amely a legenda szerint láthatatlan tintával írott szöveget rejt. Ezen állítólag egy olyan formula olvasható, amely a képek soha nem múló értékéről: a festők bölcsek kövéről mesél. Honzlt izgalomba hozza a fölfedezés: Hala ismeri a titkot.
Trabanttal a Hiltonig
Élete nagy kalandjairól, pályája furcsa fordulatáról, az Oscar-díjról és annak hozományáról, mindarról, ami boldoggá tette, s ami meggyötörte – Jiří Menzel, a neves cseh filmrendező vallomása Szabó G. Lászlónak.
Ha a könyveket egy csomagban veszi meg, akkor még többet tud spórolni, mintha egyenként tenné a kosarába!