Milyen nemzetet az emberiségnek? (Kazinczytól Kossuthig, Széphalomtól Turinig)

Milyen nemzetet az emberiségnek? (Kazinczytól Kossuthig, Széphalomtól Turinig)
Milyen nemzetet az emberiségnek? (Kazinczytól Kossuthig, Széphalomtól Turinig) - adatlap
Méretek: SZ: 17cm M: 24cm
Kiadó: Gondolat
ISBN:9789636934408
Kiadás éve: 2012
Oldalszám: 200
Borító: karton
2,290 Ft-os megtakarítás!:) Most 76%-kal olcsóbb!
Eredeti ár: 2,980 Ft
Könyvudvar ár: 690 Ft
Darab: Kosárba tesz
20 éve változatlanul
a legalacsonyabb árak
Megrendelését akár
ingyenes szállítással is kérheti!
Több mint 43 ezer
Facebook rajongó
Biztonságos kapcsolat adatait bizalmasan kezeljük

Miskolczy Ambrus a magyar demokratikus kultúra ismert kutatója, Szabad György történeti iskolájának tagja, aki számos könyvben és tanulmányban fejtette ki a hagyományos historiográfiai álláspontoktól elütő felismeréseit. A jelen kötetben fontosabb eredményeit összefoglaló tanulmányait tesszük közé. Az alaptézis: a reformkor a felvilágosodással kezdődik. A hivatalos vulgármarxista szemlélet a megszakítottság álláspontját karolta fel, és tagadta, vagy minimalizálta a felvilágosodás és a szabadelvűség közötti folyamatosságot, a nem tetsző álláspontokat kvázi exkommunikálta. Miskolczy Ambrus újabb példákkal erősíti meg és érzékelteti a folyamatosságot. A legmeglepőbb Széchenyi István és apja, Széchényi Ferenc beállítottságának harmonikus illeszkedése. Miskolczy Ambrus az apa kiadatlan írásainak közlésével bizonyította azt, hogy Sz. F. milyen fontos helyet foglal el a magyar protoliberalizmus eszmevilágában, és az 1810-es években kemény alkotmányvédő álláspontot képviselt. Alakját részben Kazinczy Ferenc hamisította meg, aki bigott katolikusként írja le, valójában romantikus katolikus volt. Kazinczy alakját viszont a 70-es évek vulgármarxizmusa torzította el. Miskolczy Ambrus Kazinczy-tanulmánya a modern magyar nacionalizmust is új megvilágításba helyezi, amikor Kazinczy versekbe és ártatlan megjegyzésekbe rejtett, Rousseau-val rokonítható nézeteit tárja fel. Miskolczy Ambrus Kossuth eperjesi tanulmányait elsőként elemezve tárja fel azt, hogy a majdani forradalmár mi mindent tanult és kitől a kollégiumban: radikális felvilágosodást és kantianizmust – többek között. Három tanulmány foglalkozik 1848–49 fejleményeivel: a nemzeti kérdést összefoglaló tanulmány azért lehet kényelmetlen, mert érzékelteti, hogy az akkori magyar államférfiak több lehetőséget is felvetettek a nemzeti kérdés rendezésére, és ezekkel a hagyományos, és többé-kevésbé ma is élő értékelési stratégiák nem tudnak mit kezdeni. Kossuthnak a zsidóemancipációval szembeni magatartását ma is eltérő módon ítélik meg. Miskolczy Ambrus reálisabb képet ad erről, miután már az emancipációs törvényről és a kossuth-i emigráció egyik legjelesebb tagjáról, Horn Edéről is írt egy-egy könyvet, és több tanulmányt az 1848-as zsidóüldözésekről. Az utolsó tanulmány a hazánkról kialakított bajorországi imázst vizsgálja. Egészében véve a könyv arra példa, hogy a lezártnak tekintett kérdésekről mindig lehet újat mondani.

Nincsenek vélemények ehhez a termékhez.

Írjon véleményt a termékről

Az Ön neve:


Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz           

Írja be az ellenőrző kódot: