Szeptember 2 -tól újra nyitva a Könyvudvar. Maszk viselése kötelező.

Nemzetiségi kérdés a Kárpát-medencében 1956-1962

Szerző: Szesztay Ádám
Nemzetiségi kérdés a Kárpát-medencében 1956-1962
Nemzetiségi kérdés a Kárpát-medencében 1956-1962 - adatlap
Méretek: SZ: 14cm M: 20cm
Kiadó: MTA Kisebbségkutató Intézet
ISBN:9639450359
Kiadás éve: 2003
Oldalszám: 417
Borító: puhatáblás
1,190 Ft-os megtakarítás!:) Most 70%-kal olcsóbb!
Eredeti ár: 1,680 Ft
Könyvudvar ár: 490 Ft
Darab: Kosárba tesz
20 éve változatlanul
a legalacsonyabb árak
Megrendelését akár
ingyenes szállítással is kérheti!
Több mint 43 ezer
Facebook rajongó
Biztonságos kapcsolat adatait bizalmasan kezeljük

Az ötvenhatos forradalom hatása a kelet-közép-európai kisebbségpolitikára

Romániában és Csehszlovákiában a helyi kommunista pártapparátus természetes reakciója az volt a magyarországi forradalomra, hogy a kisebbségi magyarokat pusztán magyarságukért felelősség terheli á felkelés miatt. Az államvezetés azonban mindkét országban, Magyarországhoz hasonlóan, szembefordult a helyi funkcionáriusok kisebbségellenes törekvéseivel, és 1956 végén, 1957 elején egyszerűen letagadta a forradalom által kiváltott kisebbségi megmozdulásokat. Fontos szerepet játszottak a központilag kikényszerített hűségnyilatkozatok, amelyeket nagyon hasonló szellemben fogalmaztak meg - előbb Csehszlovákiában, majd Romániában, végül Magyarországon. Ezek a tényleges helyzettel szemben azt voltak hivatva bizonyítani, hogy a felkeléssel való szolidaritással vádolható kisebbségeket viselkedésük alapján nem csak hogy megrovás nem illeti, hanem inkább elismerést érdemelnek. A hatalom tehát megvédte a kisebbségeket, amelyek így lemondhattak az önvédelemről. Mind Erdélyben, mind Dél-Szlovákiában az első munkásgyűlések, amelyeket a hűségnyilatkozatok elfogadtatása érdekében rendeztek, időben egybeestek a román és csehszlovák intervenciós felajánlkozással. A kisebbségek lázongásának letagadása nem egyszerűen hazugság volt. A hűségnyilatkozatok, kényszerből ugyan, de valóban megszülettek. Fiktív valóságot tükröztek, ugyanakkor elegendő jogalapot teremtettek arra, hogy a hatalom ne tartsa illojálisnak a kisebbség egészét, bár a forradalmat és az iránta nyilvánított rokonszenvet bűnnek minősítette. A kollektív felelősség mint elv továbbra is létezett ugyan, ezúttal azonban nem alkalmazták.

TARTALOM

I. AZ ÖTVENHATOS FORRADALOM ÉS A NEMZETISÉGI KÉRDÉS (1956-1957) 19
1.1. A kisebbségek reagálása a forradalmi helyzetre 22
1.1.1. Magyarország 22
1.1.2. Románia 26
1.1.3. Csehszlovákia 36
1.1.4. Szovjetunió (Kárpátalja) 44
1.1.5. Jugoszlávia 47
1.1.6. Ausztria és a Magyarországgal nem szomszédos országok 49
1.1.7. Összehasonlítás, következtetések 51
1.2. A hatalom állásfoglalása a kisebbségek viselkedéséről 53
1.2.1. Magyarország 57
1.2.2. Románia 59
1.2.3. Csehszlovákia 66
1.2.5. Szovjetunió 74
1.2.6. Összehasonlítás, következtetések 75
Jegyzetek 77
II. NEMZETISÉGI KÉRDÉS A FORRADALOM UTÁNI ELSŐ KÉT ÉVBEN (1957-1958) 100
II.l. Az állam, a kisebbség és az anyaország viszonyának alakulása 101
II. 1.1. Kisebbségpolitikai viszony a német nyelvterülettel 107
11.1.2. Román-magyar nemzetiségpolitikai viszony 109
11.1.3. Csehszlovák-magyar nemzetiségpolitikai viszony 116
11.1.4. Kárpátalja kérdése 124
11.1.5. Jugoszláv-magyar kisebbségpolitikai viszony 125
II.1.7. Összehasonlítás, következtetések 129
II.2. A nemzetiségi intézményrendszer változásai 132
11.2.1. Magyarország 135
11.2.2. Románia 145
11.2.3. Csehszlovákia 152
11.2.4. Szovjetunió (Kárpátalja) 158
11.2.5. Jugoszlávia 160
11.2.6. Ausztria és a Magyarországgal nem szomszédos országok 163
11.2.7. Összehasonlítás, következtetések 164
Jegyzetek 166
III. NEMZETISÉGI KÉRDÉS AZ ÉVTIZEDFORDULÓN (1958-1962) 189
111.1. A nemzetiségpolitikai párthatározatok 192
III. 1.1. Magyarország 193
111.1.2. Csehszlovákia 198
111.1.3. A Szovjetunió és a szovjet tábor 201
111.1.4. Jugoszlávia 206
111.1.5. Összehasonlítás, következtetések 210
111.2. Az állam, a kisebbség és az anyaország viszonyának alakulása 213
III.2.1 Kisebbségpolitikai viszony a német nyelvterülettel 216
111.2.2. Román-magyar nemzetiségpolitikai viszony 219
111.2.3. Csehszlovák-magyar nemzetiségpolitikai viszony 226
111.2.4. A Szovjetunió és a magyar kisebbségek 234
111.2.5. Jugoszláv-magyar kisebbségpolitikai viszony 236
111.2.6. Összehasonlítás, következtetések 244
111.3. A nemzetiségi intézményrendszer változásai 246
111.3.1. Magyarország 247
111.3.2. Románia 254
111.3.3. Csehszlovákia 262
111.3.4. Szovjetunió 273
111.3.5. Jugoszlávia 274
111.3.6. Ausztria és a Magyarországgal nem szomszédos országok 278
111.3.7. Összehasonlítás, következtetések 280
Jegyzetek 285
ZÁRSZÓ 314
Jegyzetek 322
KRONOLÓGIA 323
RÖVIDÍTÉSEK 352
IRODALOMJEGYZÉK 354
Nemzetiségi kérdés Magyarországon 354
Általában 354
Cigánykérdés 357
Déli szlávok 358
Németek 360
Románok 362
Szlovákok 363
Zsidókérdés 364
Magyarkérdés a szomszéd országokban 365
Általában 365
Ausztriában 367
Csehszlovákiában 368
Jugoszláviában 372
Kárpátalján 375
Romániában 378
1956 a szomszéd országokban 383
Szlovákkérdés Csehszlovákiában 387
A szocialista országok nemzetiségpolitikája 389
Általában 389
Albánia 391
Bulgária 391
Csehszlovákia (kivéve magyarkérdés) 392
Jugoszlávia (kivéve magyarkérdés) 393
Lengyelország 394
NDK 396
Románia (kivéve magyarkérdés) 397
Szovjetunió (kivéve a kárpátaljai magyarkérdés) 398
Politikai háttér 401
NÉV-ÉS TÁRGYMUTATÓ 406

Nincsenek vélemények ehhez a termékhez.

Írjon véleményt a termékről

Az Ön neve:


Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz           

Írja be az ellenőrző kódot: