Az értelmiségi csoportokkal foglalkozó kutatások konjunktúrája után joggal fogalmazódik meg a sajátosan vallásos, az egyházhoz mint intézményhez szabadon kötődő értelmiségi csoport leíró megközelítéséhez alkalmazandó módszer kérdése. A kötet három szempont érvényesítésével kíván hozzájárulni ehhez az előzetes tájékozódáshoz. Először az általános értelmiségelméletek áttekintésére vállalkozik, majd történeti szociológiai, illetve teológiai megközelítésben vázolja fel a vallásos értelmiség egy lehetséges elméletét, végül a közelmúlt magyar történelméből vett esettanulmányok elvégzésén keresztül az elmélet alkalmazhatóságát teszi próbára. A kötet egységét az a meggyőződés biztosítja, hogy a keresztény vallás intellektuális igényű nyilvános képviselete számára maga a keresztény hit konkrét normákat szab.