Széchenyi Döblingben - A magyar történelem rejtélyei 19.

1860-ban, Húsvét vasárnapján, a döblingi elmegyógyintézetben két ápoló indult felfelé kora reggel a belső lépcsőn, hogy kinyissa az ötszobás lakosztály ajtaját. Kinyitották az előszoba bejárati ajtaját, majd kopogtattak a lakosztály előkelő lakójának hálószobaajtaján. Hiába. Elszaladtak egy orvosért, s vele együtt léptek a szobába. A gróf felöltözve, szétroncsolódott fejjel ült a karosszékben, és a jobb kéz tartotta még a pisztolyt, amellyel a halálba küldte magát…Így találtak rá 150 esztendeje a "legnagyobb magyar"-ra, gróf Széchenyi Istvánra Döblingben, a tébolydában.

Széchenyi korában Döbling még nem tartozott Bécshez. A császárváros egyik nyári kirándulóhelye volt. Itt alakította ki Goergen a kontinens első elmegyógyintézetét, magántébolydáját. (Korábban az ön- és közveszélyes őrülteket a börtönök e célra elkülönített celláiba zárták.) Számunkra leghíresebb lakóját, a nemzethalál víziójával küszködő, az önvádtól szabadulni nem tudó Széchenyi Istvánt orvosa, Balogh Pál 1848. szeptember 5-én vitte oda. Széchenyi állapota lassanként annyira javult, hogy levelezett, honfitársaival politikáról is társalgott, és gazdasága ügyeit is maga intézte. Később a félbeszakított irodalmi munkásságához is visszatért. Itt írta híres művét, a Blick-et. A rendszerellenes kéziratai lefoglalására tartott házkutatást követően halt meg. Öngyilkos lett – korábban már kísérelt meg öngyilkosságot, nem is egyszer, s az általa legbiztosabb módnak vélt eljárásról is beszélt -, vagy politikai gyilkosság áldozata lett?

A történészek elfogadják az öngyilkosságát. Maradtak azonban kérdőjelek: a gróf jobbkezes volt, márpedig a fegyvert a bal térdén találták. A falon nem volt vér, csak agyvelő, ami azt bizonyítja, hogy már kivérzett, amikor fejbe lőtték. Nem írt búcsúlevelet sem, pedig mindig mindent leírt. Hiába kérték a fiai Széchenyi szívét, nem adták ki nekik. Továbbá: nem a gyászjelentésben megjelölt időpontban, hanem előtte kellett eltemetni, mert így akarta a hatalom. 

Csorba László történész leírta: Széchenyi meggyilkolása, illetve az erre vonatkozó hagyományanyag ma már nem a köztörténetírás, hanem a történeti-politikai folklór, illetve a nemzeti tudat rögeszméit elemző eszmetörténet vizsgálati körébe tartozik. A történész Széchenyi meghitt emberét, Tolnay Antal nagycenki plébánost idézi, aki bizonyosnak tartja, hogy Széchenyi öngyilkos lett. 

Írjon véleményt a termékről