Színház az egész világ - 10 könyv egy csomagban *

AKCIÓ Színház az egész világ - 10 könyv egy csomagban *
Színház az egész világ - 10 könyv egy csomagban * - adatlap
Kiadó: Ismert hazai kiadók
Kiadás éve: 2003-2017
Borító: 6 puhatáblás, 4 keménytáblás
26,069 Ft-os megtakarítás!:) Most 89%-kal olcsóbb!
Eredeti ár: 29,059 Ft
Könyvudvar ár: 6,500 Ft Akciós ár: 2,990 Ft
Darab: Kosárba tesz
20 éve változatlanul
a legalacsonyabb árak
Megrendelését akár
ingyenes szállítással is kérheti!
Több mint 43 ezer
Facebook rajongó
Biztonságos kapcsolat adatait bizalmasan kezeljük

A csomag tartalma (a linkek új ablakban nyílnak):

  1. Turay Ida egyes szám első személyben
  2. Miért gyáva a magyar színház
  3. Színházaim a pesti Broadwayn
  4. Ki kicsoda - színészek
  5. "Megbombáztuk Kaposvárt" - A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika
  6. Marton László - Összpróba (Múzsák és mesterek, avagy egy rendező emlékezései)
  7. Hogyan lettem senki?
  8. Dallamok szavakra, színészre és politikára
  9. Mesterkurzus
  10. Szín-darabok

Szerzők: Párkány László, Koltai Tamás, Szirtes György, Gyergyel Antal, Eörsi László, Orosz Ildikó, Békés Itala, Szigethy Gábor, Koltai Tamás, Koncz Zsuzsa, Szebeni András

A csomagban lévő 10 könyv rövid leírása:

Turay Ida egyes szám első személyben
"A Méltóságos asszony századik előadás után...Éjféli beszélgetés Turay Idával, aki játszik az életben, játszik a színpadon, de csak a színpadot veszi komolyan." (1936) " Turay Idát egy évre eltiltotta a Népbíróság a szerepléstől." (1945 szeptembere) "Turay Ida sikere a Művész Színházban" "Óriási szenzáció: a Janika!" (1949) "A polgári színésznőket, az úgynevezett sztárokat átnevelik. Turay Ida a Kamara Varietéban kapott beosztást. (1949-1950) 
Aztán külföld: Bécs, München, Zürich, Ascona, München. Ez a Frau Békeffi-korszak. Rikkancs csak néha...álmomban. Majd újra itthon, Másodvirágzás. És a legszebb ajándék, amit színésznő kaphat: "Turay Ida a bizonyság arra,hogy a múlás nem elmúlás." És a rikkancsok mindenkori hangja-hangereje mögött Pistuka, azaz Békeffi István, a férjem, aki halála pillanatáig szerelmem, barátom, kritikusom, egyszóval társam volt.

Miért gyáva a magyar színház
A könyv címét a szerző adta, de a címbe foglalt tartalom jogtulajdonosa a kitűnő költő és drámaíró, Térey János, aki az Aegon-díj átadásakor tartott laudációjában hangoztatta mint tárgyilagos megállapítást. (Nem az általa díjazott Kovalik Balázsnak címezve.) A laudáció az Élet és Irodalomban jelent meg, a könyv szerzőjének reflexióit tartalmazó cikk – hasonlóan a kötetben szereplő írások túlnyomó többségéhez – ugyanott.
A cím tagadhatatlanul provokáló, elsősorban azért, mert általánosít. A szerző természetesen nem gondolja azt, hogy minden magyar színház vagy minden magyar színházi előadás gyáva. A szerző – legalább minden harmadik estéjét magyar nyelvű színházakban töltve – a magyarországi színházi bemutatók egyötödét látja, és a látottak durván egyharmadáról ír kritikát. A szerző tehát szelektál. Nem feltétlenül a minőségre hajt, de negyvenéves, rendszeres színházjáró tapasztalatára építve nézőként eleve igyekszik kiszűrni a „vonal alatti” produkciókat, kritikusként pedig azokat, amelyekről csak kínnal-keservesen tudna kisajtolni használható gondolatot. Következésképp a kötetben olvasható írások alapján, amelyek zömmel 2008-ban és 2009-ben születtek, a szerzőnek sokkal jobb a véleménye a magyar színházról, mint amilyen valójában.
Hogy e szelektált összkép igaz-e vagy hamis, illetve van-e konzekvenciája akár a címbeli tartalomra, akár az attól független, önálló nézői tapasztalatra nézve, azt az olvasó illetékes eldönteni.

Színházaim a pesti Broadwayn
Közel másfél évtizede jelent meg a Színház a Broadwayn, Szirtes György karcsú könyve és néhány hét alatt el is tűnt. Bizonyára nem véletlenül. Most a szerző átdolgozott és képanyagában jelentősen bővített új kiadását veheti kezébe az Olvasó.

Ki kicsoda - színészek
A színpad és a filmvászon leghíresebb magyar és külföldi művészeit mutatjuk be olvasóinknak kislexikonunkban. Nem foglalkozunk a szöveg- és forgatókönyvírókkal, operatőrökkel, díszlettervezőkkel, producerekkel, dramaturgokkal - bár tudjuk, nélkülük nem születhettek volna meg a felsorolt alkotások. A rendezők közül azokat említjük, akik aktív színészként is ismertek. Igyekszünk e sztárok minden fontos szerepét felsorolni - természetesen az összest nem tudjuk, erre három kislexikon is szűkös lenne.

"Megbombáztuk Kaposvárt" - A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika
A hetvenes évek közepére Kaposvárott alakult ki a legnagyobb hatású magyar színház. A kitüntetett figyelemnek is köszönhetően kezdte jó néhány előadás a "tűrt" kategória Aczél-i kereteit feszegetni. Legprovokatívabb (egyben legsikeresebb) produkciójuk - igen erős '56-os áthallása miatt - Peter Weiss Marat/Sade-ja volt. A művelődési miniszter a sajtóben fejezte ki rosszallását, Kádár János pedig nagyobb szigort követelt elvtársaitól. Ám mivel az előadás mindeközben átütő nemzetközi sikert aratott, végül nem tiltották be. 
A rendszerváltás utáni csaknem tíz év viszonylagos függetlenségét lassanként újból a politikai beavatkozás kísérletei váltották fel a színház életében. 
A könyv a legendás színház utóbbi harminc évének történetét a legfontosabb előadások feldolgozásával tekinti át.

Marton László - Összpróba (Múzsák és mesterek, avagy egy rendező emlékezései)
Ajánlók ​a hátsó borítóról:
„Marton László az egyik legfontosabb ember és művész a számomra. Örökké példamutató, fiatal, és új utakat keres. Egy padláson, Nóra babaházában, popfesztiválon, a Pál utcában. A Vígszínházban és külföldön. Közöttünk, a tanítványaival, a színészeivel, a nézőkért.” (Eszenyi Enikő)
„Olvasom Marton könyvét. Ismerős történetek közt homályos részletek jönnek föl, vagy épp olyanok, amelyekre én e könyv nélkül már biztos nem emlékeznék. És most tudok meg dolgokat, amelyek a sok-sok év alatt a közelemben játszódtak le, amelyeket észre se vettem vagy nem értettem…” (Presser Gábor)
„Ebben a fontos könyvben feltárul egy korszakos magyar művész gazdag életének mentális térképe sok-sok szereplőjével, városaival, országaival, földrészeivel, melynek közepében ott ragyog a Vígszínház, Marton László rendezői, színházvezetői, színészpedagógusi életművének legfőbb alkotóműhelye.” (Hegedűs D. Géza)
„Marton Lászlót majdnem fél évszázada ismerem. Több jelentős rendezésében dolgozhattam. Így alkalmam volt tapasztalni, hogyan kamatoztak nála azok az élmények, melyeket egy kulturált polgári család szellemiségéből meríthetett. Hazai és külföldi művészi sikerei mellett a Vígszínház vezetését is legfontosabb szívügyének tartotta.” (Lukács Sándor)
„Martonról? Sokat dolgoztunk együtt, sokat röhögtünk, sokat veszekedtünk, sok mindent megéltünk. Sokat köszönhetek neki. Több mint 50 éve ismerem… Boldog vagyok, hogy ismerhetem.” (Kern András)
„Különös krónikát tart a kezében az olvasó. Egy olyan összetett, rétegzett szöveget, mint amilyenek egy jó színdarab mondatai. Ez nem véletlen, hiszen a könyv főhőse színházi ember, ismeri a jó előadás követelményeit, és kiváló érzelmi és képi memóriával rendelkezik. Ez a krónika egyszerre családtörténet, korszaktörténet, színháztörténet, nevelődés- és fejlődéstörténet, egyúttal izgalmas művészkarrier-történet is.” (Részlet Radnóti Zsuzsa előszavából)

Hogyan lettem senki?
Békés Italának - mint tudjuk, nincs kora. Elképzelni se tudom, hogy volt idő, amikor ő már itt volt, és én még nem éltem, lesz, amikor már elmentem, és ő Itt maradt, és gond nélkül lemegy spárgába a sírom felett. Megteszi, nemcsak azért, mert kiapadhatatlan a fantáziája, hanem azért is, mert azt csinál magával, amit akar.
Ez nem csupán testi, de főleg szellemi kérdés. Előbb tudta, mi az abszurd és a groteszk és Grotowski és Artaud és a pantomim, mielőtt mindezek divatba jöttek. Mi a hiteles, valódi színjátszás, amikor a szakma nagy része már elfelejtette.
Békés Italának az én meglátásom szerint egyetlen szellemi rokona van a művészet történetében, és ez Charlie Chaplin. Az ő számára volt mindegy, hogy tragédia vagy komédia, bohóctréfa vagy szomorújáték, tánc, mozgás, zene, szó, ő volt az, aki a legtébolyultabb ötletét is hitelesíteni tudta. A leghitelesebben eljátszott hétköznapi pillanatok mögött is fel tudta villantani az esztelen őrületet.
Nem maradt ránk egyetlen filmkockája sem, amelyben ne lenne hiteles. Abban is hasonlítanak, hogy mindkettőjükben ott él az író, a rendezd, a tervező, vagyis a totalitás.
Igazán sikeres az ilyen színész akkor lehet, ha mindent maga csinál. Ez az elképesztő túlbőség egyszerre áldás és nagy nehézség: különcnek tartjuk az ilyen művészeket, s nagy ritkán döbbenünk rá, hogy ők tényleg mindent meg tudnak csinálni. 
És amikor azt mondom, hogy Itala kortalan, azt értem alatta: viszonya van az Örökkel, és nem hajlandó sem pénzért, hatalomért, sikerért föladni az igazságot. 
Addig jó nekünk, amíg az ilyen művészek köztünk vannak.
A könyv saját adatlapján a részletes tartalom is olvasható.

Dallamok szavakra, színészre és politikára
Másfélszáz éve, 1838. december 10-én, a Pesti Magyar Színházban nagy hírlapi zenebonával beharangozott előadást láthatott a nagyérdemű, Dumas Caligula című szomorújátékát. Népszerű színműben népszerű színésznő, Laborfalvi Róza: kettőzött a várakozás.
Ám az előadás silány, az Athenaeum színikritikusa, tekintetes Vörösmarty Mihály úr rosszkedvűen szemléli a gyatra színjátékot. Másnap kritikát ír, rövid hírlapi beszámolót, s a néhány soros íráshoz goromba farkincát ragaszt: „Még egy botránkoztató dolgot kell említenünk. Komlósiné (Junia) folyvást nagy szerepekben játszik, kín magának, kín a nézőknek. Mi még ügyességét sem akarjuk kérdésbe hozni; de annyi bizonyos, hogy az a kácsahang, mellyel szerepének indulatosabb helyeit elsápogja, nem ilyen nagy színpadra való. Reméljük, hogy a jövő előadásról jobbakat lehet mondanunk.”

Mesterkurzus
25 színész 25 mondat
"Ebben a könyvben 25 színésszel találkozik az Olvasó. Kiváló színészekkel, akik kivívták a szerző tiszteletét. Adódik a kérdés, hogy miért éppen ővelük, miért nem másokkal. Ennek több oka van. Az egyik nyilván személyes. Azokról írtam, akiket jelentős művésznek tartok, következésképp mondanivalóm van róluk. Választásaimban értelemszerűen szubjektív elemek is vegyülnek, hiszen nincs semmiféle hivatalos értékrend vagy mérce, amely eldöntené, kik a jó színészek. Bizonyos színészeket különösen nagyra tartok, másokat kevésbé. A magánértékrendnek vannak állandó és változó elemei. Egyes művészek iránt folyamatos érdeklődéssel viseltetem, mások váratlan meglepetést okoznak..."

Szín-darabok
A kötet címe szójáték és mégsem az. A régies írásmód szerint a "színdarab" (színpadi előadásra szánt mű) szót kötőjellel írták, ma már azonban nem. Mivel a szerző kötőjelet használ, a "szín" és a "darab" szónak további jelentéseire is asszociálhatunk. Színlelés, árnyalat - részlet, nem egész. Szebeni András "Szín-darabok" című kötete a Budapesti Kamaraszínházat és annak előadásait mutatja be a színház létrejöttének 20. évfordulója alkalmából.
„Nincs csodálatosabb ember a színésznél, s nincs csodálatra méltóbb foglalkozás. Kicsit túl kell látniuk saját szerelmeik, saját haláluk idején.” Nádas Péter

Ha a könyveket egy csomagban veszi meg, akkor még többet tud spórolni, mintha egyenként tenné a kosarába!

Nincsenek vélemények ehhez a termékhez.

Írjon véleményt a termékről

Az Ön neve:


Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz           

Írja be az ellenőrző kódot:



Mások ezt vették még
Halpagár
Könyvudvar ár: 390 Ft 100 Ft
Bagdadi töredékek
Könyvudvar ár: 390 Ft 100 Ft