Tiszta beszéd (Az irodalom forradalma 1956-ban) *

A rendszerváltás küszöbén, 1989-ben a Literatura című folyóirat összevont különszámaként jelent meg első ízben az a dokumentumgyűjtemény Pomogáts Béla válogatásában, amely az 1956-os forradalom irodalompolitikai visszhangját mutatta be. A szerkesztő az akkori anyagot újabb dokumentumokkal bocsátja közre az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója alkalmából. Az 1956-os esztendő nem január elsején kezdődött, és nem december 31-én ért véget - írja Pomogáts Béla az első kiadáshoz írt előszavában, majd így folytatja:

Az 1956-os periódust, mint újabb irodalmunk történetének egy kivételes időszakát, tulajdonképpen a Szovjetunió Kommunista Pártjának 1956. február 14-20-án rendezett XX. kongresszusa nyitotta meg, és a Magyar Írók Szövetsége tevékenységének 1957. január 18-án történt felfüggesztése zárta le. Az egyéni írói felszólalásokból és megnyilatkozásokból, minisztertanácsi állásfoglalásokból, párthatározatokból, írói csoportok kiáltványaiból, valamint sajtóhírekből összeálló gyűjtemény tehát erre az irodalompolitikai esztendőre fókuszál, de Pomogáts Béla az előzményekre való tekintettel bevette a kötetbe az íróellenzék formálódásának, az 1955-ös évnek két dokumentumát is.

Az első és második kiadás előszavával, valamint a sajtóhírekben szereplő személyek (1989-es állapotokat tükröző) életrajzi jegyzeteivel kiegészített kötet az 1956-os események kultúrpolitikai, irodalomtörténeti hátteréhez jelentős forrásanyaggal járul hozzá - ott a helye a forradalomra, illetve a huszadik századi magyar irodalomra vonatkozó dokumentum- és forrásgyűjtemények közt.

Írjon véleményt a termékről