Régi magyarországi látképek
Az újabb kori magyar történeti ikonográfiai kutatás vezető személyisége Rózsa György, több művet (pl. Budapest régi látképei. 1493–1800, 1963; Magyar történetábrázolás a 17. században, 1973; Negyvennyolc a kortársak szemével (Spira Györggyel közösen), 1973; A Történelmi Képcsarnok legszebb festményei, 1977; Városok, várak, kastélyok. Régi magyarországi látképek, 1995) és tanulmányokat (Petőfi képmásai, 1951; Kazinczy Ferenc a művészetben, 1957; A magyar vedutakutatás módszereiről, 1970; Széchenyi ikonográfiája, 1991) tett közzé a történeti ikonográfia legkülönbözőbb témaköreiben. Ez a kötete magyar, német és angol nyelven a magyar városok, várak, kastélyok régi látképeit mutatja be:
Alcsút, kastély; Árva vára; Aszód, Balassagyarmat, Balatonfüred, Bélapátfalva, Brassó, Buda, Buda és Pest, Buják, Csesznek, Debrecen, Dévény, Diósgyőr, Eger, Eperjes, Esztergom, Eszterháza, Fót, Fraknó, Fülek, Füzér, Gernyeszeg, Gödöllő, Gyömrő, Gyöngyös, Győr, Gyula, Gyulafehérvár, Hanta, Hatvan, Herkulesfürdő, Jászberény, Kassa, Kecskemét, Késmárk, Kismarton, Kolozsvár, Komárom, Kőszeg, Krasznahorka, Lőcse, Marosújvár, Marosvásárhely, Mátraverebély, Miskolc, Mohács, Munkács, Nagykálló, Nagykanizsa, Nagykőrös, Nagyszeben, Nagyszombat, Nagyugróc, Nagyvárad, Németújvár, Nógrád, Ócsa, Pannonhalma, Pápa, Parádfürdő, Pécs, Pozsony, Pöstyén, Ráckeve, Sárospatak, Sárvár, Segesvár, Selmecbánya, Siklós, Simontornya, Sopron, Sümeg, Szécsény, Szeged, Székelyhíd, Székesfehérvár, Szepeshely, Szigetvár, Szigliget, Szolnok, Szombathely, Tata, Tátrafüred, Tihany, Tokaj, Trencsén, Újvidék, Vác, Vajdahunyad, Várpalota, Veszprém, Visegrád, Vöröskő, Zalaegerszeg, Zirc, Zsámbék