Vörös postakocsi - Őszi utazások a vörös postakocsin I. *

Magyar klasszikusok 2. kötet

Ezerkilencszáztizenhárom vízkeresztjén Krúdy Gyula - mint Kiss Józsefhez intézett levelében írja - jegyet váltott a postakocsira.
Az író - több mint másfél évtizede a főváros lakója - eddig jobbára csak a millennium csillogó forgatagában közlekedett, a századforduló és századelő Pestjének rohamosan épülő főútvonalait járta, a pesti élet felszínén vagy mellékszínterein sétáltatta novella- és regényhőseit, most azonban az alvilágba készült leszállni. Pontos úttervet készített. Íme néhány sor belőle: "Az urak és hölgyek ruha nélkül közlekednek, a sánta ördög benéz a háztetőkön, a halottak igen jól tették, hogy elszöktek a városból. Talán egy beteg lelkű embernek a vallomásai lesznek a következő sorok, vagy egy elmúlt férfiúé, aki régimódi frakkban és hosszú mellényben érkezett meg Pestre..."
Egyetlen folytatásos regényre tervezte az utazást, de A vörös postakocsi-nak olyan hatalmas sikere volt, hogy még abban az évben megjelent könyvben is. Az olvasók követelésére az író 1917-ben megalkotta a folytatást Őszi utazások a vörös postakocsin címmel, és ezután négy-öt évenként újra és újra életre keltette a vörösre festett batár tulajdonosát, Alvinczi Eduárdot, az ősmagyar eredetére büszke, keleti kényúrként élő, kártyacsatákon és lóversenyen meggazdagodott léha nagyurat és hűséges-hűtelen hírlapíró kísérőjét, a mindenre figyelmező Rezeda Kázmért, az író alteregóját, aki Szilveszter titoknok, a Madame, elesett lányok és titokzatos egzisztenciák árnykíséretében leszállt a "pesti vásárba".
Az elmúlás regényciklusa ez. De nem valódi értékek süllyednek el itt, hiszen amikor a vörös postakocsi képzelt útjára indul, a magyar úri osztály már elvesztette lába alól a talajt, nyilvánvalóvá vált gyökértelensége, történelmi bukása. Az illúziók, az ábrándok pusztulását foglalta ezekbe a könyvekbe Krúdy; ezért van az, hogy Alvinczi mind életidegenebbé, mind taszítóbbá válik, Rezeda pedig a kijózanodás állomásain át végül a teljes reményvesztettségbe zuhan.

Tartalom:

A vörös postakocsi          5

Levél Kiss Józsefhez       9

Tavaszi vasárnap Budán 13

A színésznő és a lába      35

Indiában rossz volt a termés       53

A legbarátságosabb pesti ház     76

A vörös postakocsi megjelen      98

Az utolsó nihilista             106

A bécsi nők Pesten         116

Az álmok és a kártyák    126

Anyegin               140

Estella   154

Pillanatnyi elmezavar    173

Ősz a múltban   176

Őszi utazások a vörös postakocsin           191

Előhang a második kiadáshoz     195

Hogyan írtam ezt a regényt? (Előszó az első kiadáshoz) 197

ISTEN VELED, IFJÚSÁG! 205

A vörös postakocsi elindul           205

A budai vár fehér asszonya         213

Korunk hőse      219

Útban. A "Fehér Ló"-nál 223

Rezeda úr levelezése az ismeretlen pozsonyi grófnőkkel               233

A budai széphölgyek története 248

SZÉP ÁLMOKAT, SZEGÉNY TATÁR             271

Kázmér a nők kezébe kerül         271

Pesten nem divat az emlékkönyv             288

Bánatos estély  300

A tél      317

AZ ÉLET ELIRAMLIK         321

Faust neve napja             321

... az élet eliramlik...       329

NEM BOLDOG A MAGYAR           347

Egy különös ember         347

Különböző rejtelmes ügyek        360

Madame Louise kártyái 367

A vörös postakocsi pihenése      383

Végszó 392

Nagy kópé          393

Május   395

Pünkösd              402

Kioszkban           422

A régi királyság 436

Égi lény a Borz utcában 453

Partrészlet az óbudai Dunán       471

Sárga ház a fák között    480

Séta a város kapuin belül             484

Szent Margit tisztelete  494

A nagy kópé       503

Velszi herceg     515

Költő és királyfi 517

Az álkirályfi         553

Az álköltő            573

A fehérkaméliás hölgy   590

Írjon véleményt a termékről