Zrínyi a hadvezér

Zrínyi Miklós, a Szigetvárat védő hős dédunokája költő és hadvezér volt egy személyben. 1638-tól életét a török elleni küzdelemnek szenteli. 1663. augusztus 9-én a király kinevezi „az egész magyar hadsereg főparancsnokának”. 1664 januárjáig főparancsnok. 1663-64-ben vívja a diadalmas téli hadjáratot. Európa-szerte a "magyar Hektór"-ként vagy a "magyar Mars"-ként emlegették.

A költő és hadvezér prózai művei a török elleni harcot, az egységes nemzeti hadsereg felállítását szolgálták. Zrínyi európai-, sőt világtörténelmi kontextusban vizsgálja az ország helyzetét, s rámutat arra, hogy egyetlen hatalomnak sem áll érdekében a magyarság segítése (elsősorban a török elleni harcban). A belső helyzetet az önzés, a széthúzás gyengíti. Az önálló és állandó hadsereg felállításának igényét fejti ki; a hadsereg parasztokból állna, a nemesség anyagi támogatásával.

„Elfussunk? nincs hová, sohun másutt Magyarországot meg nem találjuk, senki a maga országából barátságunkért ki nem mégyen, hogy minket helyheztessen belé. A mi nemes szabadságunk ez ég alatt sohun nincs, hanem Pannóniában. Hic nobis vel vincendum, vel moriendum est” - írja Zrínyi.

Írjon véleményt a termékről