50 tény, amit tudnod kell az első világháborúról

Az 50 tény amit tudnod kell című sorozat fiataloknak írt, nagyon jó, színes összefoglaló könyveket jelent az adott témáról, olvasmányos formában. A könyvekben 1-1 tény 1-1- oldalra kerül, magazinszerűen elrendezett szövegekkel és színes, illetve fekete-fehér képekkel. A címsorok váltakozó betűméretei jól segítik a szöveg tagolását, amik rövidebbek, jobban emészthetők, mint egy hivatalos tankönyvé. A sok kép, az új szempontok felvetése miatt az adott téma kedvelőjének érdekes olvasmány lehet. A köteteket a Ki kicsoda...,című fejezet (portréképek és pár soros bemutatás), Név- és tárgymutató című fejezetek zárják.  A szövegek félkövéren szedett szavainak magyarázatát pedig a Fogalommagyarázat című fejezetben találjuk. 

Az 50 TÉNY AMIT TUDNOD KELL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚRÓL című kötetben egy rövid bevezetés után többek között szó van a tannenburgi-, a verduni-, somme-i csatáról, a messines-i aknákról, tankokról, é a közel-keleti hadszíntérről.  A kötet végén a Ki kicsoda..., című fejezetben az antanthatalmak, és a központi hatalmak jelentősebb vezetőjének portréképét és pár soros bemutatását találjuk.

Fülszöveg:

Miután Németország 1939-ben lerohanta Lengyelországot, kitört a történelem legtöbb áldozatot követelő háborúja. Kövesd végig, hogyan zajlottak az események! Ismerkedj meg a konfliktus kulcsszereplőivel!
Fedezd fel, hogyan változtatta meg a háború a világot! Megdöbbentő adatok, részletes térképek, színes grafikák és archív fotók sokasága segít eligazodni a tragikus korszak eseményeiben.

BEVEZETÉS
A második világháború a történelem legtöbb áldozatot követelő fegyveres viszálya volt, amelyben többen haltak meg, mint bármelyik korábbi háborúban. Az öldöklés nemcsak a fegyveres erők tagjait, hanem a civil lakosságot sem kímélte. A globális háború mindegyik lakott földrészt elérte. A katonák sokszor a világ túlsó felén harcoltak, a bombázó-repülőgépek több száz kilométert repültek, hogy lángba borítsák az ellenség városait.
ÁLLIG FELFEGYVERZETT VILÁG
Becslések szerint a második világháborúban több mint 100 millió katona vett részt. Egynegyedük – 22 millió ember – elesett. Megbecsülni sem lehet, hogy mennyibe került a rengeteg katona zsoldja, fegyverzete, ellátása, de a konfliktus bizonyára több milliárd fontot emésztett fel.
KI NEM HARCOLT?
Az európai országok közül csak Svédország, Svájc, Írország, Portugália és Spanyolország maradt semleges. Ázsiában csak Afganisztán és Jemen maradt ki a háborúból. Szinte az összes ország belesodródott a viszályba legalább egy hadüzenet erejéig.
GLOBÁLIS HÁBORÚ?
A háború Ázsiában már 1931-ben kitört, és 1941-re kiterjedt Délkelet-Ázsia és Óceánia nagyobb részére is. Európában 1939-ben robbant ki a háború, és hamarosan elérte a Közel-Keletet és Észak-Afrikát. A brit és a francia gyarmatok automatikusan hadviselő felekké váltak, az Egyesült Államok viszont 1941-ig kimaradt a konfliktusból. A harcok nem érintették közvetlenül Közép- és Dél-Amerika országait, de 1945-ig mindegyikük hadat üzent a tengelyhatalmaknak.

Fülszöveg

Az 1914-ben kitört világháború a Föld összes lakott kontinensét elérte.
Kövesd végig, hogyan zajlottak az események! Ismerkedj meg a konfliktus kulcsszereplőivel!
Fedezd fel, hogyan változtatta meg a háború a világot! Megdöbbentő adatok, részletes térképek, színes grafikák és archív fotók sokasága segít eligazodni a történelmi korszak eseményeiben.

BEVEZETÉS
Az európai országok évszázadokon át háborúskodtak egymással. Mindegyik még nagyobb hatalomra, még több területre vágyott, és ezt a szomszédaitól akarta elvenni. A 20. század kezdetére a világ más földrészein is hatalmas gyarmatokat szereztek, és tengerentúli birodalmakat építettek ki.
A FRANCIA–POROSZ HÁBORÚ
1871 előtt Németország sok kisebb-nagyobb államból állt. A legjelentősebb közülük a Porosz Királyság volt. 1870-ben a porosz állam háborúba keveredett Franciaországgal. Egy évvel később a poroszok győztek, elhódították a franciáktól Elzászt és Lotaringiát, és a többi német államot szövetségbe terelve megteremtették a német egységet. A vesztes franciák bosszúra szomjaztak, és mindenáron vissza akarták szerezni elvesztett területeiket.
SZÖVETSÉGEK
A francia−porosz háború után az újabb kudarctól rettegő franciák szövetségre léptek a keleti német terjeszkedéstől tartó oroszokkal. A franciák és az oroszok ígéretet tettek, hogy egymás segítségére sietnek, ha valamelyiküket támadás érné. Később a franciák és a britek is félretették ellentéteiket, és szövetségre léptek a Német Császárság ellen.
A BALKÁNI HÁBORÚK
1912-ben Szerbia, Görögország, Bulgária és Montenegró háborút indított az Oszmán (Török) Birodalom ellen. Egy évvel később Bulgária a korábbi szövetségesei ellen fordult, és újabb háborút kezdett, de vereséget szenvedett. A második Balkán-háborúban a bolgárok jelentős területeket vesztettek, Szerbia viszont majdnem kétszeresére nőtt. A szomszédokat aggasztotta a szerb terjeszkedés. Meg lehetett jósolni, hogy a félszigeten újabb háború készül...
URALKODÓHÁZAK
Az európai uralkodó házakat szoros rokoni szálak fűzték egymáshoz.
Viktória királynő több mint hatvan évig uralkodott Nagy-Britanniában, egészen 1901-ben bekövetkezett haláláig. Az ő unokája volt V. György brit király.
FEGYVERKEZÉSI VERSENY
Mindegyik európai ország rettegett a szomszédaitól, ezért vadul fegyverkeztek, hogy megvédjék magukat: egyre nagyobb és erősebb hadseregeket állítottak, és a legmodernebb fegyverekkel szerelték fel őket. A németek különösen a britek tengeri fölényét irigyelték. 1906 és 1914 között Németország húsz új csatahajót épített!

Írjon véleményt a termékről