A rendszerváltás huszonötödik évfordulójára hozta ki a L’Harmattan kiadó Császár Nagy László A bálványok ledőlnek, ugye? című könyvét, amely azt taglalja, hogy az említett társadalmi átalakulás nem 1989-ben, egy nap vagy néhány hónap leforgása alatt történt, hanem negyvenegy évvel ezelőtt, 1973-ban kezdődött el. Mégpedig az olajválság idején, amikor a világ nyugati felén lévő államok vezetői és közgazdászai körében egyre világosabban fogalmazódott meg a felismerés: ha piacaik határait nem lesznek képesek tágítani, akkor az újabb és újabb krízisek világméretű konfliktusokhoz vezetnek. A kiutat a gazdasági globalizációban vélték felfedezni. Ennek érdekében kezdte meg a munkát 1973 szeptemberében az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, amelynek konszenzusai 1975 nyarán a Helsinki Záróokmányban öltöttek testet. Erre az időre teszi a könyv a rendszerváltás kezdetét.
A szerző, aki a szocializmus megingatásában élen járó újságíró-generáció ismert tagja, riportere volt, most előásta a korabeli tudósításokat, cikkeket, a Magyar Távirati Iroda akkoriban csak háttér-információnak szánt Bizalmas felirattal ellátott közleményeit, és összevetette őket a korszakkal foglalkozó válogatott könyvekből vett részletekkel. A fellelt tényekből úgy emelte ki a számára lényeges idézeteket, és olyan rendbe rakta azokat, hogy attól új megvilágításba kerülnek az 1989-90-es, fordulatot jelentő évek.
Válaszokat keres. Kik voltak a magyarországi rendszerváltás valódi szereplői. Előre megírt forgatókönyvek alapján történtek az események? A menetrendet „az MSZMP műhelyiben, az ellenzékiek által kedvelt – akkor még füstös – kávéházakban” dolgozták ki, „vagy netán a nagyhatalmak titkosszolgálatainál”? Higgyünk annak az információnak, hogy a nyolcvanas évek második felében KGB-ukázban arra kérték a szocialista országok vezetőit, hogy szervezzék meg saját ellenzéküket, építsék be őket a megalakuló demokratikus pártokba, nehogy kontroll nélkül vegyék át a hatalmat a spontán létrejövő szervezetek? Vagy tekintsük mindezeket összeesküvés-elméleteknek?
A kötet összeállítója konkrétan nem foglal állást, csak láttatja az ellentmondásokat, egymással szembesíti a nyomtatásban megőrzött véleményeket, megkövült tabuk, megcsontosodott idolok döntögetésére vállalkozik. Abban azonban biztos, hogy „a bálványok mindig a történelem lomtárába kerülnek És ez jól van így…”