A letűnt rendszerben szabadon uralkodhattak az áltudományos nézetek, miközben a hiteles tudományművelést a hatalom marginalizálta, ellehetetlenítette. A rendszerváltás visszaállította ugyan jogaiba a valódi tudományt, de a globalizáció térhódításával újból erős hátszelet kaptak az áltudományok haszonélvezői. Akik agresszív módon olyan gondolatokat, elgondolásokat, eszmerendszereket terjesztenek, amelyeket úgymond tudományként határoznak meg, de amelyek nem felelnek meg a tudományosság ismérveinek. A valódi, hiteles tudomány és az áltudomány közötti sávban ott van a nem tudomány. Amelyik könnyen áltudománnyá válhat, amennyiben tudományként tünteti fel magát.
Vagyis: a tudomány igazsága és az áltudomány mágiája között kellene végre határt vonni.
Ezekből a felismerésekből kiindulva szerkesztettük meg a Korunk 2010. évi Tudomány - áltudomány súlypontú számát (2010. 9.), amelyet Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke ekképp ajánlott az olvasók figyelmébe:
„Nézzünk […] teljes fényben, a tiszta fogalmak, a rendezett gondolkodás, a szabályokat tisztelő levezetések erejével az áltudományra. Ragadjuk meg módszeresen következetlenségeit, törekedjünk következetesen módszer-mágiáinak leleplezésére. Kirekesztő, mindent ígérő hevességére válaszoljunk a tudomány egyetemességével, figyelő óvatosságával. A csodaszerek nélküli salaktalanító »kúra«, a hangzatos ígéretek nélküli következetesség üdítő eredményekkel járhat. Ennek bizalmat adó megtapasztalását, tartós alkalmazását kívánom és remélem a tisztelt Olvasó számára jelen írások áttanulmányozása nyomán.”
Az említett Korunk-szám fölöttébb hasznos voltát mind az egyetemi oktatásban, mind akadémiai körökben érzékelhettük. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem média-, kommunikáció- és politika-tudományi mesterképzősei szakdolgozatuk elméleti-módszertani megalapozásához vették igénybe a folyóiratot. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában tartott bemutatón – amelyen ugyancsak témába vágó és igencsak lényeglátó előadások hangzottak el – derült ki, hogy vannak olyan Korunk-szerzők, akik tervezett, készülő vagy közlésre váró tanulmányukkal gazdagíthatnák a felvállalt témakör aspektusait. Ezekkel (mintegy hat-hét írással) egészítjük ki a lapszám törzsanyagát. Némely esetben a súlypont szerzői kértek terjedelem-bővítést, mondanivalójuk árnyaltabb kifejtése érdekében.
A szerkesztés némiképp a hasonló genezisű Komp-Press-kiadvány, a Kistérségek – nagy remények? analógiájára történt. Ha a 2009-es kötetnek pragmatikus célt szántunk, mostani vállalkozásunkkal a szellemi tisztánlátást szeretnők elősegíteni. A valódi tudományművelésben érdekelt szűkebb és tágabb közösségünk javára.