Aetas Történettudományi folyóirat 2006/1

Múlt századi sorsfordulók – 1956
A Francia Kommunista Párt hozzáállása az októberi eseményekhez kezdettől fogva nem hagyott kétséget. A l'Humanité felkelésről először részletesebben tudósító, október 25-i száma, amelynek fej címe "súlyos ellenforradalmi zendülés" bukásáról számolt be, habár tévedett, amikor a harcokról máris múlt időben beszélt - a lap további két ízben, 26-án és 29-én hirdette meg a konfliktus végét, tévedését mindkétszer utóbb korrigálva viszont megadta az alaphangot a további magyarázatokhoz. Eszerint a tömegben kezdettől jelenlevő, a demokratizálás és a liberalizálásjelszavai mögé rejtőzött reakciós elemek a rendszer reformálásának követelésével szervezett békés demonstrációt arra használták, hogy megkíséreljék megdönteni a népi demokráciát s visszaállítani a kapitalista rendszert. Azaz az FKP a poznani felkelés magyarázatára felállított imperialista összeesküvés-elméletét látta alátámasztva a magyarországi eseményekben. Érvelésével, amely szerint a nemzetközi reakció átfogó támadást indított a szocialista rendszer ellen, kihasználva az SZKP XX. kongresszusa után a hibák leleplezése miatt a blokk országaiban eluralkodó zűrzavart, Hruscsovot tette felelőssé az eseményekért. Noha a francia párt elismerte, hogy Magyarországon Rákosi Mátyás és Gerő Ernő vezetése idején hibák csúsztak a szocialista politikába és gazdaságba, amelyek kijavítását csak megkésve s. elégtelen módon hajtották végre, ami a tömegek jogos elégedetlenségéhez vezetett, ám "súlyos, antimarxista vétségnek" tartotta e tévedésekben látni a felkelés fő okát, s nem pedig az imperializmus ellentámadásában. Keményen kritizálta az eseményeknek az olasz kommunisták, illetőleg a Nagy Imre-kormány által adott értelmezését.
Tanulmányok
Kecskés D. Gusztáv: A francia politikai pártok állásfoglalásai az 1956-os magyar forradalom kapcsán: a magyar kérdés a francia nemzetgyűlésben
Klenjánszky Sarolta: Az 1956-os magyar forradalom és leverésének visszhangja a francia kommunista mozgalomban
Kahler Frigyes: 1956 szellemének megtorlása tíz év után. Vaczkó László és Hamusics János ügye
Bognár Bulcsu: A nemzeti radikális politika és a társadalomtudományos érvelés kettőssége Erdei Ferenc faluszociográfiájában
Pallagi Mária: XIII. Alfonz - egy semleges uralkodó lehetőségei és korlátai
Műhely
Farkas Csaba: Hatalomváltás Csongrád megyében 1956-ban
Gulyás László - Tóth István: Milán Hodza első Közép-Európa tervének magyarországi fogadtatása
Kecskeméti Károly: Homályzónák: a zsidók közép-európai történetének néhány tisztázandó kérdése. (Vázlat)
Elmélet és módszer
Kisantal Tamás: Történetírás és pszichoanalízis, avagy a történetírás mint pszichoanalízis. Freud és Certeau szövegei elé
Sigmund Freud: Ördögi neurózis a 17. században
Michel de Certeau: Hogyan kezeli Freud a történelmet? ördögi neurózis a 17. században" kapcsán
Határainkon túl
„...idegen akadémiai kultúrából jövő, viszonylag fiatal kutató" - Beszélgetés Péteri Györggyel. (Az interjút készítette: Kövér György)
Péteri György műveinek bibliográfiája
Péteri György: Tisztogatás és patronálás: Kádár ellenforradalma és a közgazdaságtudományi kutatások Magyarországon, 1957-1958
Figyelő
Vezérkultusz Sztálin-módra (Klaus, Heller-Jan Plamper (ed.): Personality Cults in Stalinism - Personenkulte im Stalinismus, V&R Unipress, Göttingen, 2004.)
Apor Balázs: Városok és a kora újkori állam hatalmi- és gazdaságpolitikája (H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16-17. századi Magyarországon [A felső-magyarországi városszövetség] I-II. kötet, Osiris Kiadó, Budapest, 2004.)
Dominkovits Péter: A válás mint történelmi tapasztalat (Roderick Phillips: Amit Isten összekötött... A válás rövid története. Osiris Kiadó, Budapest, 2004.)
Nagy Sándor: Palmerston és a "külpolitika politikája"
(David Brown: Palmerston and the politics offoreign policy 1846-1855. Manchester University Press, Manchester, 2002.)
Szalisznyó Lilla:
Beérkezett könyvek
Számunk szerzői

Írjon véleményt a termékről