Az elhallgatás

Szuggesztív, meggyőző írás Fenákel Judit regénye: Az elhallgatás: s egyben izgalmas, olvasmányos, érdekfeszítő.
"A félreértések és magyarázkodások gyakran egész életünket kitöltik - mondja új könyvéről az író. - Hallgassuk végig két ember párbeszédét, rövid idő alatt számtalanszor képesek félreérteni egymás szavait, és kényszerülnek magyarázni önmagukat. Ráadásul az élet nem két személy dialógusa, s minél több szereplő avatkozik a történetbe, annál több alkalom kínálkozik a félreértésre is.
Az új félreértés újabb magyarázkodási kényszert vált ki: az említett konfliktus állandóan ismétlődik. Az ember természetesen erre a kihívásra is többféleképpen válaszolhat. Ennek a regénynek hőse a neurózisba menekül. Története - a részletek mozaikszerű s a képzettársítás szeszélyének engedelmeskedő leírásával - egy neurózis magyarázata. Olyan neurózisé, melyet nem szervi elváltozások, de elme károsodása, hanem a gyarapodó élettapasztalatok idéztek elő."
A téma "kitalálja" a hozzávaló regénytechnikát. Míg más regényben a történet hitelesítését a fiktív dokumentumforma szolgált, megint másikban az alkattól idegen hőssel való azonosulást a monológ, itt a bonyolultabb társadalmi és lelki folyamatok ábrázolásában az asszociáció szabadsága segítette az írót. 

Fenákel Judit élete Hitler diadala idején kezdődött, magában foglalta a második világháborút, a munkatáborba deportálást, munkaszolgálatos édesapja meggyilkolását, rokonai elvesztését. Aztán átélte egy másik diktatúra felépülését, ami egy újabb hatalom természetével ismertette meg. Közben megírt huszonhat könyvet, regényeket, novellákat, hangjátékokat, nem támogatták, legfeljebb megtűrték, így maradt gyalogíró mindvégig. Ahogy magáról írja akkor botrányos K-vonal című novellájában, amiért Szegedről szerencséjére Pestig kellett futnia.
A csalódásukban benne van a rangom, a helyem a világban, ott leghátul a slapajok között, a szaladjide, viddarrább osztályban. Hogy akárki, akármelyik vastag nyakú a kettős tokája fölött, kilencven kilója toronymagasából megfenyegessen az ujjával, no-no, elvtársnő, jólesz vigyázni, majd elkapjuk a frakkját!

Így élte, éli ma is íróiéletét, diktatúrából diktatúrába bukdácsolva parancsuralmi nagyurak és konjunktúra szolgáik sokaságában azzal a meggyőződéssel, hogy így is lehet élni. Nem nagyon kényelmes, de kibírható. 

Az elhallgatás legjobb regényeinek egyike, egy fiatal nő útjáról szól a reménytől az elhallgatásig.

Ez a könyv több mint harminc éve jelent meg először. Újra olvasva Salamon király bölcsessége jut róla eszembe: Az van, ami volt, az lesz, ami van. Minden megváltozott azóta, és nem változott semmi. 
Fenákel Judit
 

Írjon véleményt a termékről