"Kedves jelenlegi és jövendőbeli Operettrajongók!
Fontosnak tartom ezt a sorozatot, melybe úgy válogattuk a budapesti és bécsi operett halhatatlan, a műfaj diadalútját meghatározó darabjait, hogy a Magyarországon legnépszerűbb művek szerezzenek örömet Önöknek! A csárdáskirálynő, A cigánybáró, Marica grófnő, A mosoly országa, A víg özvegy… húsz klasszikus, népszerű operett dallamai csendülnek fel nagyszerű – egykori és ma élő – előadók tolmácsolásában. A húszas szám „Prokrusztész ágya” arra kényszerített, hogy a szerkesztés által próbáljam megfogalmazni, mitől jellegzetesen közép-európai, ugyanakkor ezen belül nagyon magyar az operett műfaja.
A titok a nemzeti karakter melletti sokszínűségben rejlik. Például a Kálmán-féle operett egyedi és sajátos dallamvilágában a klasszikus, romantikus operák fináléja ugyanúgy ölelkezik a magyaros verbunk ritmusaival, mint a cigányzenével és a bécsi táncparkett polkáival. A ma oly népszerű világzene hasonló módon ötvözi magába a különféle dallamokat, tradicionális népi elemeket, archaikus zenei formákat, és pont ezért válhatott a kortárs irányzatok egyik kedvelt műfajává.
Az operett a zenés műfaj különleges csodája. Fülbemászó zenei nyelven mesél az őrült szerelemről és annak akadályairól. Álomvilágba ringat, ugyanakkor elgondolkodtat. Ezeknek a meséknek ugyanis erkölcseinkben és vágyainkban ősi gyökereik vannak.
Az operettet a szocialista esztétika jórészt ártalmas műfajnak tekintette, hitem szerint azonban ez egyáltalán nincs így. Ma biztosan nem lehet operettet írni, akárcsak görög drámát, shakespeare-i színművet vagy Verdi-korabeli operát. Ám a remekművek örökérvényűek, soha nem avulnak el, és ilyen az operett is. Megkerülhetetlen és elfelejthetetlen! Az persze természetes, hogy egyes előadások könnyen „megöregszenek”, de ez soha nem a konkrét művekre, főképpen pedig nem a műfajra vonatkozik.
Jó kedvvel és szeretettel ajánlom tehát ezt a sorozatot olvasóknak és hallgatóknak egyaránt! Úgy vélem, különleges szemekből összeállított, nagyon értékes, szórakoztató és esztétikai gyönyörűséget hordozó gyöngysor ez – operettfüzér, az ezredforduló után válogatva."
Kerényi Miklós Gábor- KERO
A Budapesti Operettszínház igazgatója
A szöveget Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky írta
Fordította: Gábor Andor
A dalszöveget részben átdolgozta: G. Dénes György, Kossuth-díjas művész
Fordította, átdolgozta: Zoltán Pál
Zórika: Fischl Mónika
Józsi: Vadász Dániel
Ilona: Kalocsai Zsuzsa
Gábor, Zórika vőlegénye: Boncsér Gergely
Dragoján: Faragó András
Berta, nevelőnő: Lehoczky Zsuzsa
Jolán: Szendy Szilvi
Tivadar: Kerényi Miklós Máté
Kutula: Verebes István
Vezényel: Makláry László
Közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara és Énekkara
Karigazgató: Drucker Péter
Hangmérnök: Bartha Roland és Fazekas László
Rendező: Béres Attila
A felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült,
2012. november 3-án
A kötetet írta: Nemlaha György
Tartalom:
1. Nyitány 5.26
2. Hejha, hejhó, hogy csattog a villám... (Zórika) 4.06
3. Itt a kés... (Jolán, Tivadar) 2.14
4. Legyen áldott ez az óra... 14.42
(Zórika, Ilona, Józsi, Gábor, Dragoján, kórus)
5. Jól tudod, szegény cigánynak nincs hazája, nincs sehol 4.00
(Zórika, Józsi)
6. Volt egy leányka... (Zórika, Józsi) 5.47
7. Van egy csodaszer... (Ilona, Dragoján) 4.48
8. Hahaha, igazán pompás... (Ilona, Józsi) 2.37
9. Csókomtól, drágám, ébredezel... (Zórika, Gábor) 5.18
10. 2. Finálé 11.53
(Zórika, Ilona, Józsi, Gábor, Kutula, Dragoján, kórus)
11. Hangulat kell, semmi egyéb... (Berta, Kutula) 2.05
12. Messze a nagy erdő... (Ilona) 5.31
20 híres operett 20 kötet CD-melléklettel
A CD-ken a bécsi és magyar operettek legismertebb dallamai hallhatók. 55 — 65 percnyi műsoridő lemezenként.
A kötetekben a szerző életéről, a CD-n szereplő felvételek keletkezéséről, az előadóművészekről, a darab tartalmáról, történetéről olvashatunk. Az érdekes és tartalmas leírásokat gazdag illusztrációs anyag kíséri.