Annak idején, amikor az Európai Unió még csak teoretikus szinten létezett, az alapító atyák úgy tervezték, hogy a majdan integrálódó államok - noha politikailag és gazdaságilag egyfajta egységet képeznek - sajátos kultúrájuk érintetlen marad. A gyakorlat azonban azt bizonyította, hogy mindez nem lehetséges, sőt ahogy egyre bővült a tagállamok száma, egyre bonyolódott az ezzel kapcsolatos problémakör is.
A szerző jogi szempontból közelíti meg és fejti ki a témát művében, amelynek első fejezetében (Mádl Ferenc előszavát követően) az integráció és kultúra kölcsönhatását elemzi. Ezután kerülnek kifejtésre olyan kérdések, mint a jog nyelvekre gyakorolt hatása, a család és az európai belső piac joga, az EU-s jog viszonyulása a nemzeti kisebbségekhez, a felsőoktatáshoz és az egyházakhoz, illetve az ügyvédi hivatás az EU-ban.
A kötet második felében olvashatunk a szerzői jog harmonizálásának folyamatáról, az Európai Bíróság ítéleteinek társasági jogra gyakorolt hatásairól, a könyvkereskedelemről, a versenypolitikáról, valamint az Európai Közösség kulturális politikájáról. Az utolsó, összefoglaló részt a hivatkozott ítéletek mutatója, a szakirodalom listája és angol nyelvű összegzés követi.