Gyakran kérdezik tőlem, milyen érzés 90 éves kor fölött még mindig dolgozni? Milyen volt a világ az első világháború előtt? Milyen volt Párizs a 20-as években, még mielőtt mindenütt gépkocsik torlódtak a széles sugárutakon? Azután ott van Erdély, ahol születtem. Mindenki Erdély felől kérdez, még azok is, akik csak annyit tudnak róla, hogy Drakula világa. De van egy másik Erdély is. Egy világ, amely rég elmúlt, de mégis oly elevenen él az emlékezetemben. Egy lelkes fiatal kutató, álmodozó művész Erdélye, aki a nagyapáim egyetemét járta nappal, és anyám szalonját látogatta esténként. Barokk épületek, lusta utcák, ló húzta kocsik és merész új ötletek Erdélye. Viselkedések, stílusok Erdélye, ami már elmúlt, de mégis őrzi varázslatos erejét. Ám Erdély csak a kezdet volt. Jó szerencsém elvitt több helyre, mint amit valaha is elképzelhettem, mikor gyermekkoromban hallgattam a mesés történeteket anyám szalonjában.
Ez a könyv nem önéletrajz, hanem emlékezés a francia mémoire szó igazi értelmében: elbeszélések és események gyűjteménye a témáról vagy tárgykörről, ahogy arra visszaemlékszik a szerző.
TARTALOM
Bevezető 5
Köszönet 7
1. Kolozsvár 9
2. A csokoládéhuszár 24
3. Vendégcsalád 34
4. Farkas utca 46
5. A latin negyed 54
6. Macskaszőr 59
7. Cerruti nagykövetné 69
8. Vissza Erdélybe 74
9. Az egyszerű tus 84
10. Szent Anna napja 89
11. A kék folt 100
12. A dobogó szív 109
13. Amerika 116
14. Túlérzékenység 124
15. Kísérletek 130
16. Zene egy darabig 135
17. Szenvedélykeltő, de nem szokásformáló 144
18. Szerencse forrása 159
19. Rajongók 175
20. Látogatás a Pallavicini palotában 183
21. Az ötödik rabszolga 187
22. Az ezüst üzlet 194
23. Jószerencse 199
24. La Caravelle 204
25. Egyszer volt 209
26. Diákok és tanárok 224
27. Isten hozta 230