Ez a termék a készlet erejéig csomagban is kapható, extra kedvezménnyel! Részletek itt. Ha a link nem működik, a csomag már nem rendelhető.
A dolgozat tudományos igényességgel, eddig jobbára ismeretlen dokumentumok feltárásával, részletes politika- és intézménytörténeti rekonstrukcióval tárja fel az 1918-as hatalomváltást követő időszakot Pozsonyban, elemezve a sajátos szlovákiai magyar identitás kialakulását.
1919 nyarán és kora őszén Pozsony lakosságát a háború minél hamarabb történő befejezése, az ellátás javítása, továbbá az foglalkoztatta, hogyan verjék vissza Ausztriának a régióra és magára a városra vonatkozó annexiós igényeit. Az ugyanis sokáig valószerűtlennek tűnt a pozsonyi polgárok és munkások számára, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia egy másik, a háborút Magyarországgal egyazon oldalon végigküzdő nemzete lép föl hódítóként a magyar nyelvterületen. Még inkább képtelenségnek látszott, hogy ehhez a szlovák elitből is szövetségeseket találhat.
A pozsonyiak számára a „cseh demokráciával” való találkozást a városi önkormányzat megszüntetése, a február 12-i népgyűlés vérbe fojtása, a magyar államiságra emlékeztető szimbólumok elpusztítása, a magyar és német – elsősorban az oktatási – intézményrendszer fölszámolása jelentette. Filep Tamás Gusztáv könyve IV. Károly 1918. júliusi, pozsonyi látogatásától 1920 nyaráig, az első csehszlovákiai nemzetgyűlési választásokat követő hónapokig követi nyomon az eseményeket.
Ex Libris (Laczó Ferenc recenziója, Élet és Irodalom)