Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között

A diplomadolgozatom - mely a "Lendva-vidéki magyarság a demográfiai adatok tükrében 1910-1991 között" címet viselte - írásánál lettem figyelmes arra, hogy a két világháború között végrehajtott jugoszláv földreform és a vele együtt járó kolonizáció a Lendva-vidéken jelentősen befolyásolta a vidék nemzetiségi összetételét. A dolgozatban a 20. század népszámlálási adati alapján elemeztem az 1918-ban újonnan megalakuló SzHSz Királysághoz csatol Lendva-vidék etnikai viszonyainak alakulását. A hivatalos statisztikai adatok szerint a Lendva-vidéki magyarság az 1910-es 11.607 főről (ami Lendva-vidék összlakosságának 48,82%-a), míg a szlovén nemzetiségűek csoportja az 1910-es 1.102 főről (Lendva-vidék összlakosságának 8,6%-a) 1991-ben 4.919 főre (Lendva-vidék lakosságának 38,5%-a) nőtt. A vidék ily nagyarányú nemzetiségi átrendeződésében az első, igazán mélyreható változtásokat az első és a második világháború között végrehajtott jugoszláv földreform és kolonizáció okozta.
További kutatásaim eredményeként a doktori disszertációmban összefoglaltam a Lendva-vidéki földreformot és kolonizációt. Munkám célja az volt, hogy bemutassam a földreform és a kolonizáció végrehajtását a Lendva-vidéken és annak kihatását a vidék nemzetiségi összetételére, a magyar-szlovén nyelvhatár alakulására, valamint a terület agrárstruktúrájában beállt változásokat. Az első világháború után megalakult "utódállamok" területén lezajlott birtokstruktúra-váltások pontos feltárásához szükséges a települések szintjéig történő értékelés. A térség nagysága, a helyszín ismerete, az adatok megléte lehetővé tette ezt a részletes elemzést. A gazdasági, gazdálkodói háttér feltárása nélkül végzett etnikai vizsgálatok egyoldalú végeredményekhez vezettek és vezethetnek.