Gazdasági típusú perek, különös tekintettel az FM-perre (1945-1953)

Mindeddig nem készült olyan munka, amely összefoglalóan tárgyalná a II. világháború utáni magyarországi gazdasági típusú pereket, amelyek minden szempontból beleillenek a Rákosi-korszak „nagy" koncepciós pereinek sorába. Különösen a Földművelésügyi Minisztérium tisztviselői ellen lefolytatott ún. FM-per feldolgozása hiányos, pedig a per több szempontból is speciálisnak számít, mivel a többi gazdasági perrel szemben itt a szabotázst nem egy vállalat követi el, hanem egy minisztérium, valamint a szabotázs nem ipari jellegű, hanem a mezőgazdaságot érinti. A vádak szerint a volt kisgazda vezetésű földművelési tárca vezető tisztviselőinek jó része „fasiszta csoportként", bűnszövetkezetként szabotálta a mezőgazdaság fejlesztését, szót emelt a beszolgáltatás rendszere ellen, a szakszerűséget hangoztatva akadályozta egyes kommunista elképzelések végrehajtását, „parasztvédelmi demagógiát folytatott". A hatalom az FM-et okolta azért, hogy a mezőgazdaságban 1948-ban hiányosan érvényesült a tervszerűség. A szakirodalomban az FM-per úgy szerepel, mint amely a mezőgazdaság kollektivizálását volt hivatva elősegíteni. A szerző ugyanakkor arra a következtetésre jut, hogy a per a katolikus egyház ellen folytatott harc egyik fontos stádiuma, amely bizonyos részleteiben már „megelőlegezi" a Mindszenty-pert is. A kötetet a 20. századi magyar történelem iránt érdeklő olvasóknak, valamint történészeknek, történészhallgatóknak, jog- és politikatörténészeknek ajánljuk. 
A szerző történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, valamint az MTA-ELTE Pártok, pártrendszerek, parlamentarizmus kutatócsoport kutatója. 2004-ben szerzett doktori (PhD) fokozatot. Főbb kutatásai és publikációi a Rákosi-rendszer koncepciós pereivel, az 1956-os forradalom és szabadságharccal, a magyar gazdaságtörténettel és a 20. századi egyháztörténettel foglalkoznak. 

TARTALOM

1. BEVEZETÉS 7
1.1. Témaválasztás, célkitűzések 7
1. 2. A kutatás forrásai 9
1. 3. Alkalmazott módszerek 14
2. A GAZDASÁGI PEREK INTÉZMÉNYI ÉS JOGI HÁTTERE A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 18
2.1. A gazdasági rendőrség és a gazdasági perek 26
3. KIRAKATPEREK 30
4. AZ FM-PER 45
4. 1. A kommunista párt agrárpolitikája 1945 után 45
4. 2. A per koncepciója 53
4. 3. Szellemiség, politikai kapcsolatok az FM-ben 87
4. 4. Koncepcióváltások, ítélet, törvényesség 115
4. 5. Személyi változások az FM-ben 1945-1948 között 126
4.6. A vádlottak további sorsa, rehabilitáció 139
5. TÖMEGPEREK 147
6. KONKLÚZIÓK 153
7. FELHASZNÁLT IRODALOM 163
8. MELLÉKLETEK 169
Korabeli sajtó az FM-perrel kapcsolatban 169
Főcímlap a Képes Figyelőben az FM-perről 171
A GRU koncepciója 172
Az FM-per vádlottai és az I. és II. fokú ítéletük 173
Az FM szervezeti felépítése az FM-per előtt 176
Az FM javasolt felépítése 1948. július 20. 177
Leépítés az FM-ben a per után 177
A Nemzeti Bizottság meghatalmazása Perneczky Béla részére 178
Sulyok Dezső levele Kiss Ferenchez 179
Perneczky Béla programtöredéke 180
Mindszenty József levele Perneczky Bélának 183
Korabeli újságcikkek 184
Mihalovics Zsigmond levele Bárányos Károly FM miniszterhez 185
A Központi Katolikus Kör levele Bárányos Károly FM miniszterhez 187
Sibelka Perleberg Artúr kapcsolatai 188
Kiss Ferenc kapcsolatai 189
A svájci vonal 190
NÉVMUTATÓ 195
SUMMARY 199

Írjon véleményt a termékről